Van még valaki rajtam kívül, aki irtózik a telefonálástól?
Ha megcsörren a telefon, legtöbbször nem veszem fel. Ha valakinek nagyon fontos, írjon e-mailt.
Életemben nagyon sokat telefonáltam, a munkám ezzel járt. Ez lehet az oka?
Régen ez volt velem is, valószínű az egészségtelen önképhez van köze.
Aztán az évekkel elkerülhetetlen volt minél több hívást intézni, munka miatt meg egyszerűen csak a napi dolgok miatt. Kb teljesen elkopott azóta a szorongás, és ezeknek a helyzeteknek ez a megoldása. Fokozatosan mindig csináld, erőltesd magad a helyzetbe, és előbb utóbb megtanulod hogy nem halsz bele, nem is olyan gázos.
Én amióta munka közben napi 50-100 telefont kell lebonyolítanom, pont hogy egyre bátrabban merek beleszólni a telefonba.
Érdekes, hogy a te esetben fordítva van. :O
Igen ilyen vagyok azaz nem.
Huhh, szóval összerezzenek ha hangot ad a telefonom, de ha engem hívnak örömmel felveszem.
Ha saját ügyemben kell intézkedni, vagy legyen az barát vagy ismerős, nem telefonálok, nem hívok senkit.
Ha másnak kell ügyet intéznem vagy egyéb szívességet tennem, akkor semmi nem akadályoz benne hogy felhívjak bárkit.
Azt hiszem, félreértettetek. Nem szorongok. Nem félek. Egy cseppet sem.
Csak arra gondolok, hogy hagyjon mindenki békében. Mert lehet, hogy épp egy létrán állok, vagy odaég a kajám, vagy fürdöm stb.stb. És nagyon sok ember imád telefonálni, nem törődik vele, hogy a másiknál esetleg nincs is ott a telefon. Például ha füvet nyírok, akkor nem a telefonhoz kapkodok, nincs is zseb az öltözetemen. Lehet, hogy meg sem hallanám a csörgést.
És már rájöttem, miért utálok telefonálni, főleg, ha más hív. Ismerősök, rokonok, vádló hangsúllyal: " hívtalak, de nem vetted fel!".
Ügyfélszolgálat: a sikertelen hívás után ír egy e-mailt, kezdetben is megtehette volna. De előbb leszúr, hogy miért nem vettem fel. Ilyenkor meg szoktam írni, hogy én nem vagyok ügyfélszolgálat, aki fel kell, hogy vegye.
Szóval: nem félek. És nem szorongok. Csak utálom a telefont.
Engem zavar, hogy nem látom közben a másikat. Kínosan érzem magam tőle. Ha fontos még rá is parázok, pedig nem ijesztő dologról van szó.
Avagy jelenleg két hónapja halogatok egy közepesen fontos beszélgetést. Mentségemre szóljon, a héten rávettem magam a dologra nagy győzködés árán, felhívtam az illetőt, kinyomta, visszahívott, majd egy mp után kinyomott. Szóval szerintem holnap írok neki egy smst
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!