Nőként mi volt eddig a legnagyobb lecke az életetek során?

Amikor a 2. szülés után kiderült a megcsalás a párom részéről, és elolvastam az üzit, amit az aktuális szeretőjének írt.

Ez volt benne,visszamondtam neki fejből, mikor elváltunk.

''Nekem már ez a dagadt nő nem számít semmit.Nem is értem miért csináltam neki még egy gyereket, mikor már csak azért járok haza, hogy van egy kis kaja, meg várom hogy elaludjon és tudjunk chatelni.''

Fején törtem össze a telefont, mikor ezt elolvastam.

Ne bízz senkiben, az az én leckém.

Baráti társaságom vert össze, majd később haverom húzott be egyet mert részeg volt (én nem) és én nem mutattam meg neki a melleimet, aztán az exem megcsalt és azt képzelte hogy én is őt, így elkezdett verni. Majd elkezdte földbe tiporni az önbizalmamat is mellette pl. nem vagyok elég szép, nem vagyok jó nő stb. Leléptem egy szép napon.

Aztán megismertem vkit, megbíztam benne, elmondtam neki hogy min mentem keresztül hogy tudja és értse ha pl.felemeli a kezét akkor én össze fogok gombolyodni a földön reflexből. Kihasznált, hazudott és pont azt tette velem amire azt mondta soha nem fog.

Pokolba a szerelemmel.

Nem egy konkrét történés kapcsán, hanem úgy összességében az eddigi tapasztalataim alapján az, hogy ha valamit el szeretnél intézni, akkor ne számíts másokra, ne kérj szívességeket, csak a legvégső esetben kérj segítséget, ne várj kedvességet (sőt, a legjobb, ha te magad is képes vagy hatékony módon konfliktusokat kezelni), hanem járj utána és intézd magadnak a dolgaid, illetve sz#rd le a megjegyzéseket, csak a célra koncentrálj.

Tulajdonképpen ez férfiaknak is hasznos tanács lehet, de nőként én személy szerint meglepő mértékű hülyének nézéssel, rosszindulattal, átbaxási kísérlettel, agresszióval, bepróbálkozással találkoztam, mikor intézni próbáltam valamit. Nyilván férfiak többnyire nem találkoznak azzal a problémával, hogy a bolti eladó vagy az ügyintéző vagy a kollégák vagy a családtagok vagy az orvos vagy bárki más, akivel a mindennapi életük során kapcsolatba kerülnek szexuális töltetű megjegyzéseket tegyen, úgy beszéljen velük, mint egy értelmi fogyatékossal, megjegyzéseket tegyen a külsőjükre, a családi állapotukat és a szexuális életüket firtassa. Félreértés ne essék, nem csak a férfiakkal való emberi kapcsolatokról beszélek. A nők is rendszeresen viselkednek minősíthetetlenül, indokolatlanul, tőlük is érdemes távolságot tartani.

Nekem is a bizalmamat játszották el néhányszor, úgyhogy én sem tudok vakon megbízni senkiben, még ha ismerem is. Legyen az családtag, vagy párkapcsolat. Családtagjaimmal egyébként sem vagyok jóban, folyton kibeszélnek és kapom a megjegyzéseket összejöveteleken, amikre elmegyek, különben vita lenne.

Párkapcsolatokról csak annyit, hogy már nem ismerkedem, kétszer csaltak meg, úgy döntöttem egyedül leszek továbbra is, nekem erre nincs szükségem.

Szia, bár nem nő vagyok azért férfiként nekünk is vannak érzèseink.

Pl ne bízz senkiben. Saját édesanyám vert át sok millió forintal.

A barátok akikert tűzbe mentél volna kiderült,hogy csak a segítségedért barátkoznak veled,

A nők.. folyton kihasználtak, a társaságom fontos volt nekik, az időm és a segítségem, én voltam aki mindig ottvolt nekik, akivel jó volt,de túl kényelmes volt az életük, én soha nem néztem másra a párom mellett, még az utcán sem érdekelt senki soha. Főztem,mostam,takarítottam, nem vitáztam, nem iszok,nem drogozok, túl kényelmes életet biztosítottam és mindig megcsaltak egy alja alkoholistával. Vagy drogossal,mert annyira izgalmas...

Ezért tartok ott 30évesen,hogy 4éve egyedül vagyok, még barátaim sincsenek.

Szóval a legjobb lecke,hogy senkiben sem szabad megbízni,mindent kérdőjelezz meg,ha valamit el akarsz intézni azt csináld magad és ne mond el másnak!