Miért utálják ennyien zsigerből a kövér nőket?

Mert ahhoz hogy egy nőnek jó alakja legyen csak annyit kell tennie hogy odafigyel az étkezésre, és nem zabál annyit mint az állat, de sokuk még erre se képes. Persze mindenki hibázhat, és mindenkinek lehetnek rosszul sikerült ídőszakai, de ha el is hízott, tessék lefogyni. Sajnos sokan még arra sem képesek, vagy nem is akarnak.

Nyugottan lehet lepontozni.

Aki kövér az önhibábol az és persze bármikor változtathat rajta.

Ha különféle hormonáli problémák meg is nehezítik a dolgát, nem teszik lehetetlenné a fogyást.

Szóval ha negatív megítélés éri őket, nehezebb és rövidebb az életük az életminőségük és egészségük romlása miatt az 100%ban az ő hibájuk.

Így számomra semmilyen szimpátiát nem érdemel az aki kövér és amiatt panaszkodik, hogy milyen rossz neki.

Nem olyan, mintha lebénult volna vagy valamilyen fogyatékossággal született volna. Ez egy olyan dolog, amiről az ember tehet és az ember változtathat is rajta.

Én nem ítélek el senkit, viszont az nem tűröm hogy valaki azért panaszkodjon, mert neki nehezebb az élete úgy hogy egy olyan problémája van, amin változtathat.

Azok az emberek akik azt mondják hogy "Nem eszek semmit még sem fogyok" konkrétan megoldották az éhezést a világban.

Nóbel díjjat kéne nekik adni.

Ha kutatók csoportja megtudja milyen gén felelős ezért a csodáért:

Soha többé nem lesz olyan gyerek afrikában, aki meg fog halni éhezésben.

Az anorexia teljesen el tűnik a földről.

A NASAnak mennyivel egyszerűbb lenne az űrkutatás ha nem kéne annyi élelmiszert fellőni az űrhajósokkal!

Újra felfedezések történnének a fizika terén, amik az emberiség energia szükségletét megoldanák fentartható módon. Tehát nem vége lenne a globális felmelegedésnek.

stb...

Nagyon remélem, hogy igaza van a kövér embereknek, hogy tényleg nem esznek semmit és a semmitől gyülemlik fel bennük az a rengeteg elraktározott energia, mert akkor ezzel megmentettük az emberiséget!!!

Engem ez a téma elég közvetlenül érint, mivel én is jelentős túlsúllyal rendelkezem. Nekem semmilyen hormonzavarom nincsen, ami esetlegesen akadályozná a fogyásomat, egyszerűen csak eddig nagyon sokat ettem. Én olyan családban szocializálódtam, ahol a testmozgásnak egyáltalán semmilyen szerepe nincsen, és pár emberen kívül mindenki elhízott. Míg sok családban nem ritka egy jó túrázás, vagy egy közös focizás, addig nálunk a közös program mindig csak annyiból állt, hogy beültünk az autóba, és elmentünk enni valahova, de a hétköznapjaink is a tévé előtt telt, minden este együtt ettük a chipset a kanapén, miközben ment valami ócska bulvárműsor. Ehhez az sem igazán segített hozzá, hogy egy aprócska lakásban nőttem fel a város közepén, ahol semmi zöldterület nincsen. Ez az oka annak, hogy már egészen ovi óta duci kislány voltam.

Most, hogy felnőttem, és valamennyire kiszakadtam a szülői burokból, már abszolút az én felelősségem az, hogy milyen életet élek. Ezért sem hibáztatom a szüleimet, mert ők is ebben nőttek fel, és ezt adták nekem tovább, azt gondolták azzal adják nekem a legtöbbet, ha étellel is elkényeztetnek. Ettől függetlenül azért be kell ismerni, hogy a gyermekkorban tanult mintákat viszonylag nehéz felülírni, én ebben nőttem fel. Erre még rájött egy elég durva iskolai zaklatás a súlyom miatt, ami szintén végigkísérte a sulis éveimet, úgyhogy ha valakiben, akkor bennem elég sokan tudatosították, milyen undorító is vagyok😅 Emiatt mentális betegség alakult ki nálam (ez abból is látszik, hogy hajnali háromkor alvás helyett ide írogatok😄) ami miatt pszichoterápiára járok, és gyógyszereket is szedek. Sajnos emiatt barátokat sem sikerült szereznem, az étel számomra elnyomja a magányt. Nekem a tinédzserkorom a folyamatos fogyózással telt, de sajnos (az én hibámból) mindig visszahíztam.

Ez most nagyon úgy tűnik, mintha sajnáltatnám magamat (tudom, ezzel most nagyon sok embernek itt csípem is a szemét😄) de tényleg csak az volt a célom, hogy picit jobban belelássatok a kövér emberek helyzetébe. Persze tudom, hogy nem minden túlsúlyosnak ez a háttere mint nekem, de sokszor még a kiegyensúlyozottabbnak tűnő elhízott emberek is kompenzálni akarnak valamit az evéssel. Vagy csak egyszerűen így is jól érzik magukat.

Én azzal, hogy nem fogyok le, elfogadom azt, hogy jóval nagyobb esélye van annak, hogy akár ilyen fiatalon is elvisz egy szív-és érrendszeri betegség, de legalábbis minimum 25-30 évvel megrövidítem a saját életemet (nem hiába hívják lassú öngyilkosságnak a nagy túlsúlyt). Abba is bele kell nyugodnom, hogy mivel a túlsúly nem egy esztétikus dolog (viszonylag alacsony vagyok, úgyhogy olyan vagyok, mint egy gombóc😅) így párkapcsolatom is nehezebben lesz, ha lesz. Na jó, a nehéz lépcsőzésbe már nem annyira tudok beletörődni, mert a kilencediken lakom, ahova fel kell vonszolnom magamat, az izületeim is biztosan örülnek ilyenkor a tohonya testemnek😅

De ezek mind az én problémáim, amiket senkinek nem kell elfogadnia, hiszen mindenkinek megvan a joga a véleményéhez, csak arra kérek mindenkit, hogy legyetek kicsit empatikusabbak, nem csak a kövérekkel szemben, hanem mindenkivel, aki akár egy kicsit is különbözik tőletek😊 Ezzel azt akartam mondani, hogy ne fogadjatok el, csak kakiljátok le magasról, hogy mit csinálok, mert a csúnya látványomon kívül esküszöm nem ártok vele senkinek (ezt is próbálom minimalizálni azzal, hogy nem hordok rövid, testhezálló ruhákat) még izzadtságszagom sincsen, ígérem😅

U.i. Bocsi a hosszúságért és a csapongásért, de szeretem jól kifejteni a mondandómat, de köszönöm ha elolvastad❤️

21/L