Miért megy Magyarországon a többség lehrogasztott fejjel?

Én nem látom, hogy mindenki lehorgasztott fejjel menne. Az más kérdés, hogy az emberek kerülik a szemkontaktust. Ez mondjuk nem annak a jele, hogy depresszív lenne egy társadalom, nagyrészt pszichológia és a legtöbb nagyvárosban az etikett része hogy nem bámulod a másikat. Egyrészt önvédelmi mechanizmus, legtöbben egy olyan helyen ahol tömegben naponta több száz vagy több ezer idegen jön velünk szembe, vesz minket körül ösztönösen igyekszünk távol tartani magunkat az ismeretlen emberektől, a sok eseménytől ami történik. Hiszen azzal egy kockázatnak teszed ki magad, hogy mindenbe bevonod magad, mindenkivel kapcsolatot teremtesz, lényegében feleslegesen. És a szemkontaktus is a kapcsolatteremtés egy formája. Ezért lesz az első gondolata a hétköznapokon a legtöbb embernek, hogy ez mit akar? Nem lehet tudni kinek mi a szándéka, amikor célirányosan megy valahova az ember nem is érdekli ezért elnéz. És az hogy az utcán sétálva találkozik két ember tekintete és tovább mennek egy hétköznapi dolog, de amikor valaki kitartóan bámul főleg egy zárt helyen, tömegközlekedési eszközön ahol még menekülni sem tudsz a szituáció elől, az parasztság. És hiába gondolja pár ember hogy ő hú de pozitív jeleket küld a mosolyával, de ha egy idegen a buszon csak úgy elkezd nézni és vigyorogni rád, az csak egy még bizalmaskodóbb közeledési kísérlet valakitől akit nem is ismersz és az annál inkább off az egész.

Persze nem vagyunk robotok, a hétköznapokban is érzünk vonzalmat vagy szimpátiát mások felé az óvatos nézelődésből jó dolog is kisülhet, egy szórakozóhelyen vagy ahova tényleg azzal a céllal megyünk hogy akkor most társasági életet éljünk kell is, hogy nyitott szemmel járjunk. De egy intelligens és empatikus ember szerintem egy pillanat alatt leszűri, hogy a másik mutat valami érdeklődést vagy sem. Utóbbi esetben pedig nem illik bámulni senkit mert kellemetlen a számára, és megsértődni sem kell rajta mert tök természetes reakció.