Miért megy Magyarországon a többség lehrogasztott fejjel?

#11:

És? És akkor mi van? He?

Csak úgy ránézésre, ismeretlenül senki nem szimpatikus. Attól, hogy x módon néz ki még lehet bármilyen ember.

Személy szerint nincs igényem arra, hogy idegenekkel kommunikáljak, haverkodjak vagy bármilyen kapcsolatba kerüljek a napi teendőim elvégzése közben. Nem érdekelnek, valószínűleg én sem őket, és ez így van jól, semmi közünk egymáshoz azon kívül, hogy épp mindketten a hagymát szedjük a zacskóba a spárban. Utcán (pláne városokban) pedig végképp nem nézek senkire, mert még a földet nézve is megtalálnak a kunyerálók, valamit eladni próbálók. Otthon, a kisvárosomban mindig nézem, hogy ki jön szembe velem, mert a környékbeli emberek nagy részét ismerem, tudok velük egy-két szót váltani, nem random idegenek.

Hát nem tudom, én van hogy rámosolygok nőkre, ha látom, hogy úgy néznek rám, és vissza mosolyognak. Nem mindenki mondjuk. Bár ha 1km-ről mosolyogsz mint egy tejbetök azért az kicsit creepy.

Próbáld ki azt hogyha valaki beszél hozzád, kezdj el szép lassan mosolyogni, és figyeld a száját egy kicsit felfog kanyarodni. Esetek nagy részében működik, persze van amikor nem mosolyognak vissza ilyenkor sem, de hát akkor sincs semmi komoly dolog belőle.

Amúgy férfiakra nem szoktam mosolyogni nyilván mert nem hozzájuk vonzódom szóval nincs értelme.

Amúgy meg Mo-n szerintem nagyon sokan depressziósak, vagy kiégtek..stb főleg az alacsony keresetű emberek, de hát megis értem miért.

Elég bátor vagy, hogy így közlekedsz Mo.-n.

Itt, aki ilyet tesz, azt sajna nem tartják 8-nak, vagy a személyiségi jogokra-, az önrendelkezési jogokra-, a "Nekem jogom van..."-ra, a GDPR-re hivatkozva könnyen problémába keverhetik a másikat, és rendőrség lesz a vége.

Oké, hogy te jóindulatú vagy, és jó kedvet szeretnél ebben a társadalomban látni, de ez egy lekésett vonat.