Mit tegyek, ha elviselhetetlen a jellemem?
Régóta fogalmazódik bennem ez a kérdés. Esetleg, ha van itt gyakorin, akinek hasonló problémája van, sikerült megoldania vagy éppen dolgozik rajta, attól szívesen fogadnék tanácsot. :) Lehet kicsit hosszú leszek.
Az elsődleges problémám, hogy nagyon nehezen kommunikalok fesztelenül, nehezen talalom meg a számomra idealis beszélgető partnereket, mert egy picit zarkozottabb vagyok, ezért is célom, hogy ezeket az embereket megtartsam.
Fiatalkoromban anya sokszor hasonlitgatott a legjobb barátnőmhoz, aki annak idején szebb volt, jobb tanuló volt stb, de ez sokunkkal előfordult. Talán emiatt versengos lettem, mindenkinel mindig jobb akarok lenni, így a barataimat is versenytarsnak tekintem.
Nem tudom elviselni, ha túl tesznek rajtam és ez borzasztó irány a részemről. Sokszor annyira belefrusztralom magam abba, hogy valaki jobb nálam, hogy elkezdek az illetotol távolodni: részben azért mert nem akarok azzal szembesülni, hogy sikereket ért el, reszben azért, mert nem akarok senkit sem megmergezni a saját hulyesegemmel (egyszóval mentem a "barátságot" azzal, hogy nem engedem, hogy a szög kibujjon a zsákból).
Borzasztóan irrital, hogy ilyen vagyok. Már túl vagyok azon a korszakon, hogy "mérgező szülők" stb, a saját személyisegem fejlődését gatolnam ezzel, ha csak úgy rafognam a szuleimre ezt a tulajdonságom, mintha attolnam a felelősséget, pedig erről én is tehetek.
A kérdésem az, hogy tanuljak meg örülni más sikerének, hogy ne hasonlitgassam magam máshoz és hogy szeressem meg a cél felé vezető utat? Hogy örüljek mások sikerének, anélkül hogy bekattanna rajtam ez a gomb?
Talán pozitívnak mondhato, hogy a felismerés megvan, csak nem tudom, hogy foghatnek hozzá?!
Esetleg hasonló tulajdonsaggal rendelkezik e valaki?
Én hasonló vagyok/voltam, de inkább jó 10 évvel ezelőtt, huszonéves éveim végén. Akkor akartam változni, eléggé zsákutca volt. Manapság inkább a megszoksz vagy megszöksz hozzáállás jellemez, azaz aki nem tudja megszokni, hogy ilyen vagyok, azzal nem törekszem jóban lenni.
Én idővel arra jutottam, hogy "ez vagyok én", és akinek nem tetszik, az meg bekaphatja. Az ember ne csinálja saját magának a feszültséget, éppen elég, amikor mások csinálják.
Szerintem segíteni fog a felismerés. Meg az is, hogy abból ahogy itt írsz kicsit úgy érzem erősödhetett az önbizalmad közben. És ez is segítheti, hogy ne keljen félned, hogy nem vagy valaki, ha nem te csinálsz mindent legjobban.
De ebbe az iránybam lehetne menni tovább. Erősíteni a másokban való bizalmat. Pl kérhetnél segítséget időnként tőlük. ez szép dolog és nagyon illene ebbe a képbe amit leírtál, hogy túlvigyen a határaidon.
Meg másokban való bizalom azt is jelenti, hogy nincs baj azzal, ha visszautasítanak. Ez is fontos dolog. És nehéz dolog.
4: köszönöm, jó volna, ha segítene. Arra is gondoltam még, hogy esetleg mielőtt elkezdem ezt az oruletet mantrazni magamban elszámolok 10-ig és kicsit meditalok stb.
Ez a segítség kérés is jó ötlet köszönöm!
Örülni mas sikerének: Ha edzel, vagy tanítasz valakit, már örülni fogsz a sikerének.
Ha közösen csináltok csapatban valamit, az pedig közös siker, (a fentiek is tekinthető csapatmunkának), de a te esetedben itt elkezdenél versengeni a görcsöd miatt.
Ami leghatásosabban oldaná a görcsödet, az szerintem az első szitu. Itt a felállás miatt először is le tudnál lazulni, biztonságban éreznéd magad mint az edző/tanár. Utána megtapasztalnád a tanítvány sikere folytán a más sikerének örvendést. Kizárt hogy ne tudj annak örülni. Aztán ez elfújja egy életre ezt a belső konfliktusodat.
Aztán, ahogy ezt megtapasztaltad, többé vad idegen sikerének is tudnál örülni, anélkül hogy méregetnéd magadat hozzá.
Hát nem tudom kivitelezhető-e egy ilyen a te élethelyzetedben, van-e valami "mesterség", amit tudnál tanítani van-e kereslet rá stb.
Ezen kívül még egy gondolatot szeretnék átadni a vallásos gondolkodásból, amit szerintem akár ateistaként is jól használhatsz:
"Isten azert teremtett ilyennek, mert ilyennek akart teremteni, tehát én jól vagyok teremtve."
Érted?! :)
Aztán van egy sokkal profánabb még, ami eszembe jut, egy meme, hogy "ez volt a legjobb spermium", de most vegyük komolyan: Egy csatát már megnyertél, a legfontosabbat. Te értél oda elsőnek, aztán még életben is maradtál. (Jó, tudom hogy nem vagy egy g., de ezt most hagyjuk. XD)
Ezek után nincs értelme versengeni, hiszen így belegondolva, csak győztesek élnek a világban. Na jó, tudom, petesejtből is lettünk, de remélem érted hova akarok kilyukadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!