Az embereket miért érdekli, ha valaki megsértődik, mert kimondják a szemébe az igazságot?

Sokszor olvasok rossz anyós-meny kapcsolatot, pl. hogy nem meri megmondani neki az igazat, mert megsértődik. Vagy barátok egymás közt nem merik elmondani a véleményüket mert megsértődik a másik. Így, inkább megalkusznak, belül puffognak, idegeneknek panaszkodnak.

Egyebként tenyleg... Mi történik, ha a másik megsértődik? Majd kiheveri, vagy ha nem látja be mi a baj, akkor inkább jobb, ha végetér a kapcsolat, nincs szükség az életünkben ilyen emberekre. Soha nem fogják megtanulni, hol a határ, ha nem mondják a szemébe, csak várja az eltűrő fél a nagy sült galambot, hogy majd észreveszi magát a másik. Nem fogja. A kapcsolat csak mérgeződik, a sérelmek gyűlnek, amíg fel nem emészti az embert. Én amióta hatarozottan, -de kiméletesen!- őszinte vagyok az emberekkel, azóta azt értem el, hogy akik mellettem maradtak, betartják a határt, tapintatosak és értékelik, hogy őszinte vagyok velük.

A többi ember mitől fél? Miért jobb nekik tűrni nyelni?