A külső a mai fiatalok nagy részénél miért fontosabb, mint a személyiség?

Külső -> Megfog

Belső -> Megtart

Jó szex -> Hozzáláncol

Ez a recept, ami nem csak a mai generációra, hanem az előzőekre is igaz.

Nálam ez fordítva van

Személyiség formálja a külsőt

Egyetértek a kérdező felfogásával

Én visszataszítónak találom azt az embert, aki flegma, nagyképű, bunkó. Szó szerint undorodom tőle, míg más nők odavannak érte - mert nem ismerik...

Míg egy kevésbé jó kinézetű embernek még a hibái is megtetszenek, mert vonzóvá teszi a jelleme.

szerintem is van ennek egy generációs kötődése. ahogy az 5-ös mondja, egyre jobban felgyorsul az élet körülöttünk. az biztos, hogy korábban is volt ilyesmi, mert értelemszerűen egy ismeretlen ember először a külső alapján lesz szimpatikus, de a kérdés nem ezekre irányul, hanem a totális elzárkózásra, ami egyre gyakoribb.

nem csak mások felé vannak elzárkózva, hanem maguk felé is. azért nem érdekli a belső, mert saját magukról sem tudnak 2-3 mondatot elmondani. én ezt tapasztalom legalábbis és ilyen "értelmi szinttel" meg is tudom érteni, miért nem foglalkoztatja őket az, hogy én milyen vagyok.

viszont jó hír, hogyha az ember ettől el tud tekinteni, akkor nagyon minimális "alkalmazkodással" fel tudod kelteni a figyelmüket és a tenyerükön fognak hordozni, csak hát szar érzés az, amikor tudod, hogy emögött semmi érték nincs és nem is lehet...

nekem is van egy 10 évvel fiatalabb ismerősöm és nagyon jól látszik ez a jelenség. ő meg volt lepődve párszor, amikor 1-2 héttel később rákérdeztem valamire, amit mesélt magáról, hogy én erre hogy emlékszek...idegen dolog az számára, ha valaki a külsőn túl is lát belőle valamit...és nem is szeretek abba belegondolni, hogy ő valószínűleg azzal kapcsolatban sem tudna érdeklődni, amit 10 perccel azelőtt mondtam el neki magamról.

"Régen" alatt nem tudom, hogy mire gondolsz kérdező, ha a huszadik századra, akkor a háború(k) után annak örültek, hogy megvan mind a négy végtagjuk, és élnek, nem az volt a probléma, hogy a Józsi arca kicsit asszimetrikus, vagy hogy a Maris mellei lógnak.

Azóta egy bizonyos irányba fejlődött a világ. A multinacionális cégeknek, és a világelitnek érdeke az, hogy az átlagember magányos legyen, és önmagával elégedetlen (mindezt úgy, hogy közben azért nem csökken drasztikusan a népesség), mert akkor FOGYASZT.

A huszadik században elhitették a nőkkel, hogy csak borotváltan szépek, hogy akinek nem teljesen szimmetrikus a két melle, az csúnya, és azt, hogy aki nem sminkeli magát/festi magát, az igénytelen.

Most is ugyanez történik, csak most a férfiakon a sor.