Miért vállalnak gyereket az emberek?

#20 Szörnyű arra gondolni szülőként, hogy egyszer majd ápolásra szorulsz, és gyerekként is, hogy egyszer majd ápolnod kell. Nem ezért szülsz. De...amikor eljön az idő, csinálod és kész, jön magától, természetes. Gyerekként ápolsz. Általában negyvenes, ötvenes éveinkben jön el ez az idő, hogy "gyerekként" ápolnunk kell. Már magad is megtapasztalsz egy-két betegséget, így nagyobb az empátiád a hetven-nyolcvan évesek bajai iránt. Legbelül reménykedsz, hogy te sose jutsz idáig, reméled, hogy a gyerekeidnek sosem kelljen ápolnia téged. De idős szülőként hagyja anyád, apád, anyósod, apósod is, és majd te is hagyni fogod. Méghozzá azért, mert rá fogsz szorulni, mert másképp nem fogsz tudni felkelni, felöltözni, másképp nem leszel tiszta, másképp nem jutsz el az orvoshoz. Ha szerencsés vagy, él még a párod, de sok esetben ő sem bírja már fizikailag, nem vezet már autót, és lelkileg sincs már felkészülve a párja ápolására. Maradnak a gyerekek. Jobb esetben csak fizikai problémák lesznek, rosszabb esetben demencia is, na, az még nehezebb. Nem ezért szülünk, de mégis, ez a természetes körforgás.

Ettől függetlenül megértem azt, aki nem akar szülni erre a világra. Az emberi faj megérett a pusztulásra, mondják sokan. Hát, lehet.