Mást nem idegesít, ha a párja állandóan a munkájáról beszél?

Az én párom nonstop ezt teszi. Vagy panaszkodik rá vagy az ottani élményeit meséli. Valamikor idegesen, valamikor feldobódva.

Én próbálok jópofát vágni rá, meghallgatom, reagálok, olykor tanácsot adok, társként viselkedem, hiszen nekem is volt ilyen időszakom és ő is ezt tette, de legbelül... Forr az agyvizem, úgy érzem mindjárt izomból szét fejelem a falat, ha még 1 mondatot mond a munkájáról.

Jeleztem neki egyszer, hogy állandóan a munkájáról beszél és egyszer veszekedés közben kicsúszott a számból, hogy unom, hogy csak arról panaszkodik. Ez láthatóan rosszul esett neki, de mondtam, hogy attól ugyanúgy meghallgatom és ő is biztos unja, ha panaszkodom (szokásom sajnos). Ezzel ezt le is zártuk, ő ugyanúgy, sokszor szerencsére pozitívan, de beszél róla én pedig ugyanúgy igyekszem figyelni, de sajna ez az érzéseimen nem változtat.

Nem akarom neki mondani, hogy ne beszéljen róla, mert a házastársa vagyok, kinek mondja ezeket elsőként, ha nem nekem? Kötelességem támogatni ilyenkor és jó érzés is egyben, hogy ezeket a gondolatait megosztja velem + a covid és a gyerekszületés elvett egy jó nagy részt a szabadidős elfoglaltságainkból, így megértem teljesen, hogy miért beszél ennyit a munkáról, kb arról szól az élete.

Ne arról írj légyszi, hogy milyen sz*r ember vagyok amiért nem rajongok a témáért, hanem azt fejtsd ki, kérlek te mit érzel, ha a párod állandóan a munkájáról beszél!