Belegondoltál már, hogy nincs feltétel nélküli szeretet?

"Ha a párod verne téged és megalázna, nem szeretnéd."

Amúgy bárcsak így lenne, nem lennének bántalmazó kapcsolatok.

Akkor élnénk csak igazán beteg világban, ha egy bántalmazó figurát annak ellenére is szeretnénk, hogy naponta megver. Így is vannak olyanok, akik ebben szenvednek, persze az nem egészséges, valószínűleg komoly önértékelési gondok vannak mögötte...

Minden feltételekhez van kötve, vagy inkább azt mondanám, hogy önös érdekekhez. A szeretet/szerelem is nyilván úgy kezdődik, hogy egy bizonyos személyt magad mellett akarsz tudni, mert TE kellemesen érzed magad vele. Az elsődleges szempont mindig a saját érdek lesz. A vonzalom megint más téma, azt magyarázni sem kell, annyira egyértelműen önző dolog. Amilyen szánalmas, annyira drámai és ha kiforgatjuk arra, hogy mennyire szerencsétlenek vagyunk, akár még szép is.

Az emberi belsőt illetően az igazi undort bennem a Freud által leírt tudattalan kelti. Tagadhatjuk, de létezik. Ott vannak a gusztustalan, ösztönös és bizarr vágyak, amiket amúgy elnyomunk, annyira, hogy a legtöbbeknél soha nem jön felszínre. De akkor is, mindig ott lesznek a háttérben.

"Ha a párod verne téged és megalázna, nem szeretnéd."

Sztem te csak magadból indulsz ki. Nincs mélyebb megértésed az emberek iránt, nem érted mélyebben a szeretet működését. Számodra talán nincs feltétlen szeretet, de egyébként bőőven egyértelmű, hogy létezik, csak te túl limitált vagy ahhoz, h lásd.

Szerintem van feltétel nélküli szeretet, de eleinte feltételekhez kötötten alakul ki, nem jár csak úgy akárkinek (embereket nézve legalábbis).

Ha a párom hirtelen kikelne magából és megverne, akkor ugyan csalódnék benne, de attól még szeretném azért, mert tudom, hogy milyen ember eredetileg. Ha rendszeres lenne a dolog vagy csak egyszeri, de túllépne egy bizonyos szintet (mondjuk nyomot hagyna), akkor megszakítanám vele a kapcsolatot, de attól még szeretném. Az, hogy a saját testi épségemet nem áldoznám fel az agresszivitása miatt, még nem változtatna az érzelmeimen, de nyilván egy ponton már a józan ész irányítja, hogy mit tesz az ember, nem a szeretet.