Nem féltek egy kicsit visszamenni az egyetemre? (nem vagyok vírusrettegő)

Miért gondolod, hogy egyedül lennél? A baráti köröd csak nem tagad már ki téged amiatt, mert ritkán találkoznak veled.

Azt nem írtad, hogy hova költöznél. Albérletet bérelnél, ahol kötött szerződés van? Ha koliba mész, akkor még mindig ott hagyhatod, ha nem tetszik.

De én azt csinálnám a helyedben, hogy felkeresném a barátokat, megbeszélném, hogy legyünk együtt egy hétvégét, és akkor úgyis látod a reakciójukat. Ha pozitívan állnak hozzád, akkor nem fognak kerülni az odakoltozesedkor sem.

Hasonló helyzetben vagyok. Annyi a különbség, hogy én elsős vagyok/voltam, szóval még csak nem is olyan mélyek a barátságok. Én nem félek, mert tartottam a kapcsolatot az ottani barátaimmal és tudom, hogy van miért lemenni. Meg nekem az is előny, hogy jó a kapcsolatom a családdal és bármikor hazajöhetek.

Szerintem menj, és próbáld meg.

Persze van bennem egy kicsi félelem, de az többnyire izgatottság.

Nekem hiányozni fog a szabadság, hogy akkor nézem meg az előadás és a gyakorlat videóit, amikor akarom és ha valamit nem értek még a ZH vagy Vizsga előtti napon is újra tudom nézni az adott anyagot.

Jelenlétiben meg a jegyzeteléseden múlik majd minden. Ha nem sikerült rengetesen jegyzetelni, igazából nem nagyon tudod újra átélni a helyzetet úgy hogy megértsd.

+

Rengeteg plusz idő lesz az előadásra bemenni, ott várni 15-20 percet, majd órák közben is várni 20 percet. Főleg ha lesz 2-4 órás lyuk az órarendben, amikor semmit sem tudok igazán csinálni, max az egyetem épületében tanulni ha találok megfelelő helyet.

Úgy érzem sokkal kevésbé tudom majd jól kihasználni az időmet és rengeteg időt fogok értelmetlen dolgokra pazarolni, csak szimplán várakozásra vagy utazásra.

Én nem, kb már nem lesz bejárós órám, végzős leszek.

Barátaim az egyetemen meg sosem voltak. Volt, van még most is pár haverom, de nem jutottam el a barát "szintig". A gimiből vannak csak barátaim (volt évfolyamtársak) Ez van, nem tudom magamat az embereknek eladni. Pedig megbízható barát vagyok. Na mindegy.

Én már szerintem teljes állást vállalok mihamarabb, egy mesterképzést szerintem még bevállalok, de csakis levelezőn.

Úgyhogy az "egyetemi élet" nekem már a második hullám tetőzésekor, novemberben végetért, bár ilyenem nem is volt soha. Annyira nem sajnálom amúgy, ha esetleg lenne még 1-2-3 barátom, és egy párom, teljesen tojnék az egészre.

21F