Ha úgy érzed, hogy jobb vagy mint az átlag emberek, akkor mit gondolsz, mi tesz azzá?

Órákon figyeléssel és vizsgák előtti pár óra anyagátolvasással elvégeztem egy egyetemet, 3 nyelven beszélek és a 4.-et tanulom, átlag fölötti a fizum, pedig még a karrierem elején vagyok, jól tudok főzni és sportos alkatom van.

Mondjuk még van hova fejlődnöm, de ezekkel bőven átlag felett vagyok.

Igazából attól függ, mit veszünk átlag embernek.

Például egy nem túl értelmes, egyszerű "nem 3 diplomás" közegben kellemetlenül tudom érezni magam, míg egy "többdiplomás" értelmes közegben hülyének érzem magam, ha hozzá sem tudok szólni egy témához.

LoL, aki nem több diplomás az egyszerű...

Am az ha manapság egy ember elvégez egy egyetemet, vagy többet nem jelent semmit, mert a mai egyetemek sokféle szakján egy vicc szintjén van az oktatás.

Még néhány mérnöki szakon is, ismerőseim konkrétan pénzért íratták meg a zhjukat. Kifotózták elküldték vkinek megírta nekik és visszaküldte.

Na most ne mondd már nekem, hogy nem tudta volna megoldani a tanár, hogy ne lehessen csalni... Nálunk megoldják érdekes...

Bölcsész ismerőseim meg a tanárral buliztak vizsga előtti nap és a tanár átengedte őket másnap.

Gazdasági szakok meg a bölcsész szintjén mozognak...

Szval arra, hogy elvégeztetek egy szakot ne vágjatok fel, attól nem vagytok jobbak... Egy szakmunkás ugyanolyan jó...

A kérdező válaszára, azért gondolják magukat jobbnak, mert beszűkült látáskörűek. Illetve baj van az önbecsülésükkel ezt próbálják kompenzálni.

A társadalomban minden munka ugyanúgy értékes, ergó minden ember is, aki dolgozott még ha most már nyugdíjas is.

Mások a munkák és az emberek, de nem jobbak.

Én is egyetemre járok, orvosira, de nem érzem magam jobbnak másoknál egyáltalán.

Ha nem lenne ápoló, aki ápolja a betegeket, takarító, aki feltakarít, vagy nem lenne mérnök aki megtervezi az orvosi eszközöket, akkor baszhatnám.

Ezt amúgy még sorolhatnám, de a mindennapjaimat nem tudnám egyedül élni.

Van amiben jobb vagyok másoknál, van amiben mások jobbak, de nem vagyok jobb ember.

"LoL, aki nem több diplomás az egyszerű..."

Tudtam, hogy nem fogok tudni annyira polkorrekt módon, túlzóan fogalmazni, hogy azzal bele ne tapossak valami nagyokos lelki világába...

Te gondolod magad nagyokosnak.

Az ha van valamilyen iskolád attól nem vagy jobb senkinél...

Amúgy meg lehet sértődni, csak leírtam, én hogy látom a dolgokat és mihez képest nézem a "többet".

Van ismerősöm aki semmit nem kezdett az életével, soha nem voltak se céljai, se tervei, a kisujját nem mozdította, ül otthon, vedeli a sört, bámulja a TV-t, gépezik és telik az élete.

Ezzel sincsen baj, de én nem tudnék így élni, többre vágyom.

Meg van ismerősöm, aki tudta mindig mit akar, mindig tett is érte, mára van mindene, gyerek, család, karrier, saját cég. Irigylem őt, mert tudom, hogy én nem vagyok ennyire talpraesett, céltudatos, kitartó mint ő.

Nyilván ez a két véglet, és nem mindegy, melyikhez képest hol vagyok.

Az elsőhöz képest "többnek" érzem magam, a másikhoz képest sokkal kevesebbnek.

Dolgoztam gyárban is, majd most megint mindenki megsértődik, de hát nem éreztem azt, hogy én ide való lennék. Tudom majd jól megkapom, hogy szemét köcsög mit képzel magáról. De ez van, nem az én közegem volt, mert semmi értelmesről nem tudtam velük beszélni, mert vagy az volt a téma hogy ki mit főz este vagy alpári vicceket meséltek meg azon röhögtek ki fingik nagyobbat. Egyszerűen nem éreztem azt, hogy itt a helyem.

De azt sem szeretem, amikor tényleg tanult emberek közé kerülök, például fél rokonságom gépészmérnök, ugyanabban a suliban voltak, ugyanaz a témájuk, amihez én hozzá sem tudok szólni. Vagy van oylan ismerősöm aki egyszerűen tájékozott, legyen szó utazásról, politikáról, vagy szakmai dolgokról. Olyan tudása és meglátásai vannak, amihez képest egyszerűen kevésnek és "egyszerűnek" érzem magam. ÉS úgy érzem van hova fejlődni, tanulni.

Mehet a lerpontozás.

Azok nincsenek itt gyakorin kedves kérdező, mert akik az átlagnál jobbak, azokat ismerjük, vagy hallottunk róluk valami olyan miatt, amit letettek az asztalra, és tényleg kimagaslóak valamiben, jobbak, mint az átlag. Esetleg nemzet biztonsági okokból titoktartás alatt őrzik a kilétüket, de ez elenyésző arány. Vagy még most nem ismerik el őket, mint anno sok hatalmas nevet. De itt ne várj csodát,és senki ne is áltassa magát. Félreértés ne essék én sem magam, így leszögezném a támadások előtt. De amúgy nincs abban semmi, ha az ember átlagos, kevesebb az esélye hogy mentális beteg leszel, vagy az életedre esetleg a családod életére akarnának törni, válságdíjat követelni, kimehetsz az utcára anélkül, hogy tudnák ki vagy, kameráznának úton-útfélen, szét akarnának kapni,minden egyes döntésedért, tettedért. Az "egyszerű" életnek is meg vannak az előnyei, sokan nem fogják fel, hogy a különlegesebb embereknek is egyfajta törés sokszor a meg nem értettség, az utálat és veszély érzet, sokan vágynának vissza az átlag életbe, bármit megadnának, hogy csak egy napra lehessenek átlagosnak.

Itt gyakorin max arra lehetne rákérdezni, ki mire büszke az életében, de igy itt meg is áll a történet.