A "láthatatlanság" is hasonló veleszületett adottság mint a karizma?

Engem se nagyon vesznek észre. Ha pl. 3 főnél nagyobb a társaság vegyesen, akkor már néha szóhoz se jutok. Anyósoméknál is érzékelem, hogy mondok valamit, közbevág az anyós, meg se hallgat, alig kérdeznek, csak a kötelezőket lefutjuk. Mondok valamit, a fülükig se jut el. Értem én, hogy nem rám kíváncsiak, hanem a férjemre, de azért na. Legalább ne vágna közbe.

Munkahelyemen dettó.

Azt hiszem igen, ahogy a karizma is veleszületett, ez gyakorlatilag annak az ellentéte. De ahogy a karizma, úgy ez is, nem egy ilyen misztikus veleszületett dolog, hanem több dologból tevődik össze. Például az ember külseje lehet nagyon szép vagy nagyon csúnya, arra rögtön felfigyelnek. Ha valaki szimplán helyes vagy csinos arra is valamilyen szinten. De ha valaki teljesen átlagosan néz ki és úgy is öltözködik az már egyfajta láthatatlansághoz vezet. De nyilván a külső nem minden. Ott van például a kommunikáció. Vannak emberek, akik egyszerűen kiállnak a társaság elé és mondják a magukét, közben elhiszik, hogy ők a társaság középpontja és mindenki rájuk figyel. Nos, valóban vannak emberek, akik annyira érdekes dolgokat mesélnek, hogy mindenki figyel rájuk, vagy annyira jó a humoruk, de azért ez nem olyan gyakori. Egyszerűen ha valakinek kellően nagy egója van, akkor nem is fordul meg a fejében, hogy valakit ne érdekeljen amit ő mond, így csak beszél és beszél. Ha valaki túlzásba esik ezzel, akkor könnyen idegesítővé válhat. Az ilyen negatív figyelem meg hát nem túl szerencsés.

Aki láthatatlan, az sokszor eleve fél kiállni emeberek elé, mert fél, hogy nem fognak rá figyelni, esetleg kinevetik stb.

A másik, hogy például az előbb említett humornál ami érdekességet megfigyeltem, hogy ha tegyük fel van egy ilyen nagyszájú népszerű figura meg egy láthatalan, és mindeketten mondanak valami középszerűen humorosat, a népszerűnél mindenki nevetni fog, még ha teljesen humortalan is volt, a láthatatlannál ugyanaz viszont inkább szánalmat kelt az emberekben.

Igazából ez csak az én megfigyelésem, én is a láthatalanok csapatjába tartozom, és őszintén, mostmár nem is vágyok arra, hogy kikerüljek innen.