Előny, ha valakinek a szülei vesznek házat, autót es akkor a gyereknek arra már nem kell félretenni?

Szerintem első körben igen. Ez egy jó ugróléc, amikor az embernek már igénye van arra, hogy beletanuljon az önálló életbe, de nyilván nincs még rá saját pénze 20+ évesen.

Aztán ha úgy alakul, hogy kisebb/nagyobb/máshol kell, akkor sem kell sietni a házvásárlással és a meglévőt is el lehet adni, ami jó kis tőke.

Persze sokszor csak a balhé van belőle, ott ahol több gyerek van, hogy az egyiknek itt sikerült házat venni, a másiknak meg 10 négyzetméterrel nagyobbat, meg minek a ház, ő sose akart házat, aztán van amikor a szülő elfelejti levenni a haszonélvezetet, vagy éppen elvágni a köldökzsinórt, de fordítva pedig éppen lehet hogy jó ha van, mert 20 millióért szabadulna tőle a gyerek, amit 30-ért vettek stb.

Szóval sokrétű dolog, családja válogatja.

Nálunk csak 2 plusz ház volt 3 gyerekre, abból kb csak az egyik lakható, a harmadik ki lett fizetve, de abból is volt elégedetlenkedés, mert lehetett így is, meg úgy is számolni.

Aki most lakik a lakhatóban, az visszaadta a szülőknek a házat, éppen most vásárolnak egy újat (véglegesre), mégis szerintem jó, hogy azt a 2-3 évet együtt, külön a szülőktől töltötték, és ha úgy lett volna jó, akkor azt újították volna fel és építették volna át. Végül nem így döntöttek.

A másik ház, ami nem lakható, az pedig egy jó helyen lévő telek, ha más nem építkezni vagy eladni szintén jó. Szerintem több mint a semmi.

Sok variáció van, de én még is úgy érzem, hogy jobb, hogyha van valami.

Kérdező, egyből olyan lakást kapsz, ami életed végéig elég lesz...???

Szerintem akkor is vágyik az ember nagyobb/szebb/jobb helyen lévő lakásba, ha kap a szüleitől egy kis "induló" lakást.

Alapvetően az, függetlenül, hogy alakítja a gyerek a további életét.

Ha csak magamat és ismerősi körömet nézem, akkor most 30 év körül minden ismerősöm azt nézi, hogy építse vagy vegye meg "álmai lakását". Ahol már hosszú távon tudnak tervezni.

Ott a saját kis ingatlan, amit vagy eladnak, vagy kiadnak. De mellette tudtak gyűjteni az évek alatt, főleg ha van párjuk is.

Én meg sokáig csak szobát tudtam bérelni, ezzel úgy alapból megcsappannak az ismerkedési lehetőségek is felnőtt emberként. Plusz ugye bárhogy spóroltam irgalmatlan pénz elmegy az albérletre. Kicsit mókuskerék is így a dolog.

És most 30+ évesen vagyok ott, hogy egymagam tudok talán venni hitelre valami kis lyukat amiben el tudok indulni. Azt a kis lyukat, amit mások 20 évesen megkaptak.

Meg egyszerűen ott van fiatalkorban a biztonság. Próbálkozhatsz vállalkozással, vagy csak gyűjthetsz többet, befektetheted a pénzed hosszabb távokra, vagy bármi.