Amikor egy ember ideges, akkor kicsúszik a száján minden igazság. Nálam miért nem?

Veszekedés során olyan igazságok csúsznak ki az ember száján, amelyek nagyon bántják, de amelyekről normál esetben kénytelen hallgatni, elfojtani magában. Mint amikor egy túlnyomás alatt lévő tartályon lyukat üt az ember. Pl. ha valakit megcsalt a felesége, és elvileg megbocsátott neki, lelke mélyén viszont még mindig nagyon is gyötrődik miatta, akkor kicsúszhat a száján egy csúnya veszekedés közben, hogy "te egy olyan ember vagy, akiben nem lehet bízni, egy büdös krva vagy, megcsaltál".

A barátoddal kapcsolatban viszont, gondolom, nem dühít mérhetetlenül a lelked mélyén, hogy kövér, úgyhogy veszekedéskor ez nem is tör elő belőled...