Van itt olyan aki nagyon csendes és introvertált de ennek ellenére sikerült beilleszkedni új munkahelyre annak ellenére, hogy nem beszél sokat?

Én is introvertált vagyok, de call center-ben dolgozok. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy nem értékesítői munkát végzek. Annak idején én is rettegtem, amikor ide felvételiztem. Szinte biztos voltam benne, hogy 1 hónap alatt ki fogok hullani. Vagy azért, mert nem leszek jó ebben a munkakörben, hibát hibára fogok halmozni. Vagy azért, mert nem fogok tudni beilleszkedni. Inkább az utóbbitól féltem jobban. Ennek ellenére mai napig ezt a munkát csinálom. Alapvetően szeretek az ügyfelekkel beszélni, és még inkább a kollégákkal beszélgetni. Sok normális embert megismertem. Mondhatjuk, hogy beilleszkedtem. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel jó a kapcsolatom. Vannak nem kevesen, akik elég ellenszenvesek, de talán én is nekik. Velük egyszerűen nem foglalkozok. A többiekkel meg jól elvagyunk. És szerintem ez a lényeg, a nagy számok törvénye: minél többen dolgoznak egy munkahelyen, annál több ember közül "válogathatsz". Kiválasztod azokat, akikkel nagyjából jól elvagy, és kész. Ha végképp nem tudsz kezdeményezni, akkor feldobsz valami semleges, egyszerű témát, adott esetben akár munkahelyi témát. Innentől meg már lehet terelgetni sokfelé a beszélgetést. De valószínűleg lesznek olyanok, akik maguktól fognak kezdeményezni. Kockázat inkább akkor van szerintem, ha kevés ember dolgozik az adott munkahelyen, mert akkor a főnök vagy a fő hangadó személyisége határozza meg, hogy milyen csapat jön össze azon a munkahelyen. Ott nem lesz lehetőséged "válogatni". Vagy hülyék közé kerülsz és menekülnöd kell, vagy normálisok közé és élmény lesz minden nap bejárni. A lényeg, hogy én is be voltam sz@rva, pont ugyanezért, amiért te is. De életem egyik legjobb döntésének bizonyult, és rengeteget fejlődött a kommunikációm és javult a közérzetem. Szerintem néha érdemes kilépni a komfortzónából, mert így hosszú távon többet nyersz, mint veszítesz. És bár introvertált emberből soha nem lesz extrovertált ember, azért a személyiség - bizonyos keretek között - rugalmasan változhat. Persze kerülhetsz gáz emberek közé is, de akkor fogod magad és tovább állsz. A jó munkahelyi légkör is olyan, mint bármi más: keresni kell, menni utána. De mindezzel nem "kioktatni" akarlak, csak rávilágítani arra, hogy talán nem érdemes annyira görcsölni, mert lehet, hogy sokkal jobban fog elsülni a dolog, mint ahogy azt most gondolod. Popper Péter mondta: "nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink".

Az enyém miért nem hasznos vélemény? 😢