Más is így van ezzel? Ez normális?
Alapvetően a gondolataim nagy hányadát az emlékeim töltik ki. Nem gondolkodom rajtuk akaratlagosan, csak maguktól jönnek az emlékképek. Ha rossz a kedvem, fáradt vagyok, elegem van, vagy ilyenek,(igazából ez csak tipp,meg megfigyelés,amúgy fogalmam sincs,hogy igazán mi határolja be) akkor a rossz emlékek jönnek fel. Például kínos,kellemetlen szituációk,és mindig azon gondolkozom mekkora egy hitvány,nyomorék vagyok. Egy világi gyökér. Azt érzem az egész eddigi életemben egy szerencsétlen voltam. És nyomaszt az egész. Akkor minden szar lesz.
Azonban,ha jön egy hirtelen enegia boost, amitől jó kedvem lesz, akkor úgy elönt a féktelen, felhőtlen boldogság,hogy nem győzök hálálkodni érte,hogy élek,és egyszeriben csak az van bennem,hogy milyen jó is élni!
Akkor nem gondolkozom azon,hogy ki vagyok, hogy mit akarok. Csak hirtelen a jelenben vagyok,és minden kafa :D. P Ilyen esemény például egy társasági élmény, a barátaimmal.
Viszont ha sokáig egyedül vagyok a kis gondolataimmal, egy idő után lemegy a "mégis mi a franc értelme van akárminek is" állapotba.
Miért van az,hogy mások oly könnyedén tűznek ki célokat,és mennek szögegyenesen utánuk, izgatottan várva az új akadályokat,míg más (pl. Én :D) céltalanul bolyong az életben. Annyira irigylem a karrierista embereket. Csak mennek,és törtetnek töretlenül.
Kicsit talán ironikus mástól kérdeznem ezt,mikor magamban van a probléma,és a megoldást is nekem kell megtalálnom. De egyszerűen már unom a napló írást. Leírom mindig ugyanazt az érzést, más csomagolásban. Semmi fejlődés. Igazából nem is tudom mit várok. Írj bármit,ami eszedbe jut. Örülök mindennek :).
Kicsit talán megfoghatatlan ez az érzés,és több kérdést is érint felületesen. Remélem valami átjött belőle. Mindenesetre rendesen sugározza,hogy mennyire elvagyok veszve...
válasza:Igazából nem csak te vagy így,tudod megnyugtatlak,a mai világban nagyon ritka az,aki céltratorő,és suli után egyből tudja mi akar lenni,és "építi" a karrierjét...De viszont,sokan vagyunk így,mint átlagos "emberek,frissen végzett diákok" akik tudod,tényleg nem tudják mihhez kezdjenek,vagy valami oknál fogva,vagy azért mert,az élet valamiért sose hozta össze,ezért úgy vagyunk,hogy bekell állnunk a sorba,és dolgozni kell,van pénzed,költesz magadra,élvezed a társasági életet,ami szerintem nem nagy gond,mert ezt nevezik "Életnek,hogy még élvezed"...
Viszont amikor egyedül vagy,egyedül érzed magad,azért érzel ilyen furcsa érzéseket (Ismerős érzések nyugi) mivel nincs semmi okyan dolog,amibe belefektetnéd az életed,legyen az karrier lehetőség,vagy kapcsolat,mert ha valamelyik lenne,akkor mondanád,hogy na ezért érdemes harcolni,tervezni,és nem éreznéd úgymond "Jelentéktelennek" az életet....
Hidd el én,ugyan ebbe vagyok,a boldogságomat,az "Energia boostot" a barátokba,az ivós hétvégekbe,illetve mikor hétvégén beindul az "élet" akkor érzem azt,hogy én,én vagyok....
Már amit ugye enged ez a fránya "Covid" mert ami volt,remény életet is elvették,de nyilván a szórakozást meg lehet oldani....
Annyit tudok "segíteni" motiválni,hogy keress valami olyat amibe érdemes belefektetni,vagy elfoglal,ha úgy érzed,tudom nem könnyű,keress partnert,vagy kezdj egy új hobbiba addig :) Bármi,csak foglaljon le :) Tudom,sajnos monoton az élet,és nem könnyű belőle kiszskadni,de legyen benned remény hogy pár hónap múlva,ahogy ugérték,újra "szabadabbak" lesznek s lehetőségek és akkor majd kicsit jobban kiszabadulsz ebből :)
Sajna ez a covid is rátesz nagyon,de fel a fejjel,lesz ez jobb is :)
válasza:Nem vagy elveszve, csak te érzed úgy.
A negatív gondolatok szerintem akkor törnek rád, amikor egyedül vagy, vagy csak egyedül érzed magad. (Ez természetes, mivel az ember egy szociális lény.) Amikor rosszul érzed magad, akkor próbálj meg arra gondolni, hogy pl: milyen jó lesz majd, ha legközelebb találkozol a barátaiddal, milyen jókat fogtok beszélgetni, nevetni.
A negatív gondolatokat csak tanulásra használd. Elemezd ki azokat és tanulj belőlük. (Így nem követed el 2x ugyanazt a hibát, ezért legközelebb hasonló szituációban már ügyesebb leszel.)
A mostani vírusos időszak elég nehéz lehet bizonyos embereknek, akik nincsenek hozzászokva az egyedülléthez, de mindig tartsd szem előtt, hogy előbb utóbb vége lesz ennek is, és minden mehet tovább a régi kerékvágás szerint. (Új ismeretségek, barátok, barátnők…)
Másrészről meg ne úgy tekints az egész életre, hogy neked is kötelező sablon jellegű célokat kell megvalósítanod. Tűzz ki magadnak olyan célokat, amiket teljesíteni is tudsz… :D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!