Miért állnak olyan sokan ennyire bután az egészségükhöz?

Például azokra gondolok, akik zabálnak mindenféle zsíros, cukros, erős fűszeres élelmiszert összevissza. Aztán megy az orvoshoz, hogy jajjj, doktor úr, puffadok, görcsölök, görcsöl az epém, segítsen. És akkor a szerencsétlen orvos mit csinál? Szépen elmagyarázza, hogy kedves uram, kevesebb zsíros ételt egyen, kevésbé fűszereset, cukorból inkább próbálja a nádcukrot, barnacukrot, stb. Mert nem mondhatja azt, hogy persze, hogy görcsöl. El van hízva, mint egy bálna, zabál összevissza, takarodjon innen, menjen haza, aztán koplaljon, ne húzza itt az időmet. Vagy akik fogfájással mennek orvoshoz. Jajjj, doktor úr, 4 napja fáj a fogam. Én ilyenkor visszakérdeznék, hogy akkor kell jönni, amikor már fáj? Miért nem lehet évente elmenni vizsgálatra, megelőzni a bajt? Menjen haza, tömje be magának. Vagy doktor úr, fáj a nyakam, a fejem. Mit szokott dolgozni? Irodai munkát végzek, viszont szabadidőmben szinte csak a telefon előtt görnyedek. Úgy zavarnám hazafelé, hogy többet a lábát be nem tenné a rendelésemre, meg sem vizsgálnám. Szóval én nem lennék jó orvosnak, mert úgy beszélnék a betegekkel, hogy ihaj, haza is zavarnám őket adott esetben. És az ilyen emberek másoktól veszik el az időpontot, holott meg lenne a megoldás, nem is kellene orvoshoz fordulni, ha betartanának pár alapszabályt. Meg a háziorvosoknál is. Ahol én lakom, ide a háziorvoshoz papírral érkeznek, hogy melyik gyógyszert írja fel az orvos, mert ő innen-onnan összeolvasta. Hát úgy vágnám ki az ablakon a papírjával együtt, mint a huzat. Menjen a feketepiacra, szerezze ott be a gyógyszereit.