Ki mit gondol a modernkori szépségideálról?

A modernkori szépségideál felháborító jellegéről írt a kérdező, nem arról, hogy milyen lelki folyamaton kell keresztül mennie, hogy ne érezze magát rosszul. Megfigyeléseket akar olvasni, ki hogyan tapasztalja az életében a lelketlen cégek sugallatait az elmére.

"Az ideál pont attól ideál, hogy nem lehet elérni."

Nem ilyen felfogással adják elő a szépségideált az embereknek. Azt mondják, te nem vagy elég ahogy vagy, és másnak kellened, mint ami vagy, hogy értékes legyél. Nem egy motiváló eszközként rakják ki, hogy ilyen szép is lehetsz, és milyen jó hogy ilyen szépség is létezik.

"A hirdetéseket is ki lehet zárni amúgy, rá mész arra az opcióra, hogy nem érdekel."

Ő még nem ott tart, hogy a lelki folyamataiban ezt helyre tegye, hanem először megérti az érzelmeit és hogy milyen tudatalatti szuggesztiókból alakult ki, amit érez. Ezekre akar tapasztalatokat olvasni, hogy megerősítést kapjon.

Kérdezőnek:

Én fiú vagyok, ezért nagyon sok részéből kimaradtam. Nemrég beszéltem egy lánnyal, aki sokat mesélt a szexista, toxic férfiakról, és a paranoiás neveltetéséről, hogy mindig rettegjen, mindig legyen szép, ne tegye ki semmijét soha, és a sok elvárás, ami őket éri. Én nekem elég új volt, más dolgokon mennek át nagyon a férfiak, és azt sem tudtam, hogy a nők úgy érzik, hogy a szexualitásukat el kell fojtani.

Az én tudatalattim valahogy kizárta egyébként a rendszer káros dolgait, csak némelyiket engedtem magamba. Ha a plakátokat megláttam, mindet lenéztem és kiröhögtem. Nekem alap volt, hogy ezek mind hamis képek és felszínesek. A szuper csicsás, kiöltözött szépfiúkban nem láttam ideált, csak gyengeséget, mert a külsővel akartak nagyot mutatni, és nem abban van a lényeg. Ezért már irracionálisnak és nevetségesnek tartottam őket. Inkább csak idegesített, hogy mindenhol ezek vannak.

Ami még nagyon zavart, az a saját szexuális frusztrációm. Hogy mindenhol meztelen nők vannak, túl van szexualizálva, és utáltam magamban azt, hogy engem ezek vonzanak, és hamarabb kattintok két csöcsre. Sóvárgást vált ki belőlem. Olyan, mintha drogos lennék, függnék a női testre, és direkt minden képet kiraknak róluk, ami miatt nő a mellékhatásai az elvonási tünetnek, még több sóvárgás, kielégítetlenség. Olyan érzetet ad, amikor nincs barátnőm, mintha sikertelen lennék, mert vágyom egy barátnőre, a szexre, de még sincs.

A női viselkedés meg teljesen el volt rejtve előttem, a női természetet nem ismertem, ezért rosszul kommunikáltam velük, rossz képeket alkottam róluk és magamról is. Teljesen félre voltam informálva, és amiket írtál, TÉNYLEG egyáltalán nem tűntek fel nekem, pedig nagyon alaposan utána járok az ilyen dolgoknak és tudatosan élek, figyelem a körülöttem zajló dolgokat.

Én tényleg sajnálom azt, amin ők keresztül mennek. Én szeretnék nagyon olyan mozgalmakat indítani, ami mindezekre felhívja a figyelmet, valódi tudást ad, hogy elfogadjuk magunkat teljes mértékben.

Amit még tapasztaltam a női elnyomásból, hogy amikor ismerkedtem, rengeteg nő nagyon magamutogató, nagyon kisminkelt volt, meg hasonlók. Trendik voltak, azt követték, amit láttak, mert meg akartak felelni. Abból érezték magukat értékesnek, hogy mennyi lájkot kaptak. Ez tőlem nagyon idegen volt és nem értettem. A fiúknál pedig azt a sóvárgást, amit folyamatosan kifejezésre juttatnak: fizetnek pornókért, onlyfansért, stb. Ahelyett, hogy magukat fejlesztenék és tényleg igyekeznének megismerni a női természetet és magukat.

"Mint hogy ki sem léphetsz a játékból, ha szeretnél magadnak egy partnert,"

Én szerintem mindig a játékon kívül voltam ismerkedés terén. Amikor szerettem magamnak partnert, nem tudtam olyannal lenni, aki rendszeren belüli. Nem tudtam senki kedvéért úgy megváltozni, hogy beleilleszkedjek valamilyen ideálba és elfojtsam magam. Ha a másik ilyen volt, éreztem, és esélyünk sem volt semmilyen kapcsolódásra. Felesleges bent maradni a játékban, hogy partnered legyen, mert az a partner sem lesz igazi. Szóval itt nem tudom miért érzed, hogy van értelme partner miatt ezt csinálni.