Sok férfi tényleg olyan, mintha felnőtt korukra is gyerekek maradnának?

Apám pont ilyen. És minél öregebb lesz, annál rosszabb is. Nehéz vele, dehát ez van.

Ez a gyümölcsevő kiskutyás érdekes eset lehet. Szerintem nem ártana barátokat keresnie.

12.:Régen rengeteg haverom volt,érdekemberek voltak,azok nem hiányoznak,újak se kellenek,jól elvagyok nélkülük.

14.:Azt tapasztaltam,volt régebben olyan,hogy bevittek és elláttak,pedig akkor se élt már a Tb-számom.Olyan papírt már intéztünk Édesanyámmal pár éve hogy ingyenes volt a Tb,utána a rákövetkező évbe is elintéztük,a harmadik évbe már mondtam Édesanyámnak,hogy hagyjuk a fenébe az egészet,mikor megint elakarta intéztetni,mivel abban a 2 évben is amíg volt róla papír,egyszer se kellett/mentem volna be a kórházba.Ért már kisebb baleset azóta,kutyaharapás nem is egyszer,de én nem tartom fontosnak az életemet,nem olyan vagyok akinek sz.r az egész világ és öngyilkos akar lenni ezmiatt,nem erről van szó,csak egyszerűen teszek rá,nem izgat hogy élek-e avagy halok.A haláltól se félek,egyedül attól tartok hogy fájdalmas lesz-e,de ennyi.Épp elég helyen dolgoztam már bejelentve,meguntam az egészet,nem akartam hogy adott időtől adott ideig bentlegyek valahol,ahol nem akarok lenni,és közben várjam a parancsokat hogy mit csináljak,dolgozni azért néha szoktam,csak nem bejelentve,de legalább ott és olyat csinálok ami nem zavar,őszintén megmondva semmi kedvem a rendszer része lenni,ezért nem keresek már se bejelentett munkahelyet,se nem járok már kórházba.12-esnek ebbe igaza van,érdekes eset lehetek,az olyanok számára,akik az adott monoton életet tartják helyesnek,na persze az enyém is monotonnak számít,de nekem sokkal jobb ez a monotonság,mint amit eddig csináltam.Hogy megszületsz,legyen neved,legyen vallásod,hallgass a szüleidre,járjál el óvodába,hallgass az ovónénire,utána jöjjön az iskola,hallgass a tanárokra,hagyd hogy osztályozzanak téged,jegyekkel döntsék el a sorsodat,ez nekem is megvolt,már bánom is hogy megtörtént ez velem,és szégyenlem is magamat érte,de végül is egy gyerek ez ellen nem tehet semmit,utána dolgoztam is bejelentve,jártam az orvoshoz,de nekem már régóta elegem van a papírformából.Utána az iskola után elmennek dolgozni,feleségük/férjük lesz,és jöhet(nek) a gyerek(eik).Neveld fel őket,dolgozz addig amíg nem mehetsz nyugdíjba,aztán élvezzed azt a maradék kis kevés időt a halálig,mikor már csak azt látod a tükörben,hogy ráncos és öreg vagy,fáj mindened,ülj le egy fotelba és gondolkozz azon milyen jó is volt az életed,mert mást már nagyon nem tehetsz,amit még fiatalkorodban szerettél volna megtenni,azoknak az álmoknak annyi,és gondolkozz azon hogy valóban így akartad leélni-e,mint mindenki más,mert ez volt a megszokott és a helyes a papírforma szerint.