Miért érzem úgy 16 éves fejjel, hogy öregszem?
Egy kicsikét mindig kilógtam a sorból, soha nem volt kapcsolatom, nem mintha egy bányarém lennék, de sosem éreztem magam elég felkészültnek egy igazi kapcsolathoz.
Egyre jobban azt érzem, öregszem. Nem csak testi fáradtságról van szó, hanem lelkiről is. Akármennyit dolgozom, nem vagyok elégedett, és mindig többet akarok tudni. Elfogyott a gyermeteg naivság, a vidámság, maradt egy fáradt, gyenge öregember, aki egész nap tanul, hogy jó jegyei legyenek mert...hát...ez a fontos....nem?:(
Ezt az érzést pontosan leírja Zsákos Bilbó egy mondata a Gyűrűk Urából: úgy érzem elvékonyodtam, nem látszik rajtam, de öregszem.
Mintha nálam is egy Hatalom Gyűrű lapulna az ingem alatt.
Az egészségemmel minden rendben, járok ki futni naponta, vitaminokat szedek, egészségesen étkezek...ez valami más...
Miért érzem így magam? Van más is ezzel így?
Én is így éreztem magam 16 évesen.
Majd 21 évesen rajottem,hogy még mindig gyerek vagyok...
Alapvetően a gyermeki naívság nem veszik ki belőlünk, csak átalakul. Ennek megvan a megfelelő helye és ideje mikor "előjöhet" (pl. ha nézel egy mesét és nem a realitást keresed benne, hanem hagyod hogy a történet bevonzon).
Szimplán csak meguntad a sulit, a stresszt és nem látod a végét. De az élet nem ennyiből áll: próbálj olyan újdonságokat keresni, amik boldogsággal töltenek fel. Lehet az egy teljesen új mozgás forma, valami kreatív dolog vagy egy átfogóbb tudást igénylő feladat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!