Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Szerinted is sokat szenvednek...

Szerinted is sokat szenvednek a fiatalok a járvány alatt?

Figyelt kérdés

14-18 éves kor között iskolába kellene járni, de nem csak a tanulásért hanem hogy barátokat szerezz. Szerelmesnek kell lenni, szórakozni kellene, kipróbálni sok mindent. Tágítani kellene a látóköröd, feszegetned a határaidat. Ebben a négy évben annyi élményt és tapasztalatot kelle gyűjtened, amelyből egész hátralévő életetből táplálkozni tudsz.


És most ez az egész egy generáció életéből kimarad.Nem járnak iskolába, este 8-kor otthon vannak-korábban se igazán mászkálnak el-nincs hova. Egy generáció, amely életéből kimarad szalagavató, ballagás stb.

Akik nem ismerik az osztálytársaikat, és akik számára a randi legfeljebb a szobában való kuporgással egyenlő.


2021. febr. 22. 09:04
1 2 3 4
 1/33 anonim ***** válasza:
78%
Igen!Persze hogy nem jó ez így,de ez van.Senkinek sem jó aki még aktív vagyis szeretne az lenni.De nem tud mert be van korlátozva.
2021. febr. 22. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/33 anonim ***** válasza:
87%
Én azelőtt is így éltem. Egy 16éves "Gamer",én örülök hogy nem látom az iskolatársaim egy részét,unokabátyámat viszont sajnálom mert kimarad az éeltéből a szalagavatói tánc,balalgás stb és ez eléggé szívás.
2021. febr. 22. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/33 anonim ***** válasza:
29%

Pl. unokaöcsémnek kimaradt a szalagavató és valószínűleg a ballagás is ki fog maradni. Természetesen ő is, meg mi is nagyon sajnáljuk.

De azért a szenvedés nem itt kezdődik. A második világháború alatt is éltek gyerekek, fiatalok - na amit ők átéltek, azt már valóban lehet szenvedésnek nevezni.

Ez a mondatod pedig szimpla ostobaság: "És most ez az egész egy generáció életéből kimarad." Egy éve tart a járvány, de nyáron visszahúzódott, tehát akkor normális kamasz-életet élhettek. Remélhetőleg pár hónapon belül azért már visszahúzódik a járvány már csak az oltások miatt is. Tehát nem, nem marad ki, csak lesz benne egy ilyen időszak. Aki azt mondja, hogy ez a járvány elveszi a fiatal éveit, az csak ürügyet keres az önsajnálatra.

Amúgy említett unokaöcsémnek is van barátnője, akibe ugyanolyan szerelmes, mint minden kamaszfiú az elsőbe. Az unokahúgomnak is tart a még járvány előtt kezdődött kapcsolata, és egyre komolyodik a dolog. Ők a példák rá, hogy igenis meg lehet élni a fiatalságukat ilyen helyzetben is.

De természetesen akinek nincs semmi élete, az most ráfoghatja a járványra.

2021. febr. 22. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/33 anonim ***** válasza:
28%

Van napi 4-5 online óra, délre lényegében vége. Utána este 8-ig azt csinálnak magukkal, amit akarnak, aki akar (versenyszerűen) sportolhat (azok is közösségek, nem csak az iskola), találkozhat mindenki a haverjaival.


Aki akarja, megoldja a szociális igényeit. Nem sajnáltatni kell magad, hanem tenni. (Aki panaszkodik, de nem tesz semmit, annak nem fáj eléggé...)


Otthon tespedni persze könnyebb. Illetve ott van az online kapcsolattartás ezernyi formája.


A szalagavató amúgy is egy túlhypolt valami, ha egy tízenévesnek az az első bulija, akkor annak a gyereknek nem is volt igénye éjszakázni, akinek meg volt igénye, addigra bőven kiélhette magát. Ballagásokat meg megtartják, legfeljebb nincs kivezényelve az egész iskola. Hidd el, felnőttként visszanézve nincs a 100 legfontosabb pillanatom közt a ballagás, pedig az évfolyam búcsúbeszédét is én mondtam!

2021. febr. 22. 09:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/33 anonim ***** válasza:
78%
Én egyetértek a kérdezővel. Nekem a gimis és egyetemista éveim a legszebbek voltak. De a mostani körülmények között biztos, hogy máshogy lett volna.
2021. febr. 22. 09:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/33 anonim ***** válasza:
44%

Örülteü volna köpzépsulisként, ha nem kellett volna bejárni sz iskolába, mert megkeserítették az életemet... Piszkáltak, lelkileg tönkre tettek...

Bezzeg, akkor nem volt ilyen virus, sajnos...

2021. febr. 22. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/33 anonim válasza:
88%
Én jelenleg 16 éves vagyok 10.-es gimiben és nekem is rossz azért ez a helyzet, de azért nem annyira, mint amennyire sokan előadják a hattyú halálát, de azért tényleg elég rossz így főleg, hogy én 4-5-ös tanulóként jelenleg bukásra állok matekból, mert így kb lehetetlen érteni és van olyan hogy reggel 7:30-tól éjjel 2-3-ig tanulok és úgy sem vagyok kész, ez mellett rengeteg osztáélytársamnál és ismerősömnél na meg nálam is a szülők elég konzervatívak és nem igazán értik, hogy nem kedvtelésből ülünk egésznap a gép előtt meg van a kezünkben a telefon és küldenének boltba mikor óra lesz stb és már feszült és fáradt vagy és nem tudsz rendesen válaszolni mert egy idő után rettentően eleged lesz abból hogy milyen lusta vagy és folyton csak a játék megy amúgy meg szarul tanulsz...igen szarul tanulok de nem azért mert nem tanulok. Tehát rossz ez, de nem annyira, sok embert ismerek aki töriből, bioazból stb bukásra állt és nagyon jól jött neki ez a helyzet.
2021. febr. 22. 09:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/33 anonim ***** válasza:
62%
Én boldog lettem volna ha tiniként nem kellett volna iskolába járni. Nálam antiszocabb ember nem nagyon van a földön. Nekem minden ilyen hülyeség egy igazi kínzás volt. Szóval nem mindenki extrovertált. Egyébként ki tudnak menni a gyerekek, tudnak találkozni egymással ha akarnak.
2021. febr. 22. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/33 anonim ***** válasza:
95%
Egyetértek. Én egyetemista vagyok és engem is megvisel ez a helyzet. Minden nap teljesen egyforma, mintha ugyanazt a napot élném át újra és újra: felkelek, részt veszek az óráimon, tanulok, esetleg marad egy kis időm valami pihenésre-kikapcsolódásra (elég ritkán), alszok. Másnap kezdődik előröl. Nálunk sokkal többet követelnek a digitális oktatás alatt (de úgy hallom, hogy a közép és általános iskolákban sincs ez másképp, illetve egyedül nyilván több időt is kell rászánni a tanulásra) , emiatt sokszor tényleg egész nap a gép előtt ülök, már elzsibbad mindenem, fáj a szemem. A barátaimmal csak online tudom tartani a kapcsolatot, de egy egyszerű videóhívást is előre egyeztetni kell, akkor megint a gép előtt kell gémberedni és azért messze nem olyan mint egy rendes találkozó. A szüleimen kívül személyesen nem találkozom és beszélek senkivel. Maximum a hétvégén marad időm arra, hogy pl. elmenjek sétálni, elmenjek boltba vagy a hobbimmal foglalkozzak egy kicsit. Van olyan ismerősöm, aki most kezdte az egyetemet és konkrétan még nem is látta, nem is találkozott a saját szaktársaival, nem ismer senkit. Ő a gimit is úgy fejezte be, hogy se osztálykirándulás, se ballagás, se semmi. Ráadásul sok esetben a digitális oktatás nem összehasonlítható a jelenléti oktatáshoz, mérföldekkel rosszabb. Szerintem nagyon sok embernek nehéz ez az időszak.
2021. febr. 22. 09:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/33 anonim ***** válasza:
96%
én az átlaghoz képest magamnak való és otthon ülő fajta vagyok, ennek ellenére nagyon sokat jelentett a társakkal való találkozás, bántani nem bántottak, szerettem iskolába járni. úgyhogy még én is összeteszem a két kezem, hogy nem most vagyok középiskolás vagy egyetemista, a legrosszabb életkor az elszigetelődésre.
2021. febr. 22. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!