Abszolút hallásom van, ha jól ismert zenedarabokat félhang magasságra pontosan fel tudok idézni?
Úgy tudom, csak kb. minden tízezredik embernek van. Egyébként szeretek zenét hallgatni, gondolatban is gyakran megy bennem vmelyik zene:), meg kedvtelésből zongorázom is, de utóbbit is csak tizenéves koromtól. Ezért lepne meg, ha ez abszolút hallás.
Úgy tudom, azt úgy diagnosztizálják, hogy meg tudja-e vki mondani, melyik zenei hang szól (C, Cisz, D, ...) Rávágni sehogy se tudnám (kottát sem olvasok folyékonyan), de ha felidézem vmelyik kedvenc darabomat, amit zongorázok is, majd annak egyik hangját elkezdem szolmizálással összehasonlítani a hallott hanggal, akkor elég tűrhetően ki tudnám következtetni.
Mindeközben (kísérletileg alátámasztva) rájöttem, hogy a 100 Hz-nek megfelelő hangmagasságot nem tudom pontosan felidézni, noha a hálózati árammal működő tekercsek búgása ilyen, amit elég sokfelé hallhatok, ennél mégis vétek akár terc nagyságú hibát is.
Egyébként az abszolút hallás veleszületett adottság vagy tanulható?
válasza:
válasza: válasza: válasza:"de ha felidézem vmelyik kedvenc darabomat, amit zongorázok is, majd annak egyik hangját elkezdem szolmizálással összehasonlítani a hallott hanggal, akkor elég tűrhetően ki tudnám következtetni"
Ezt relatív hallásnak hívják. Abszolút hallás, ha be is tudod azonosítani - zenei kontextus nélkül is - a hallott random hangot és el tudod helyezni a kromatikus skálán. Ha egy hanghoz tudod viszonyítani a többit és így eljátszani, felidézni valamit, az pedig a relatív hallás.
Köszi a válaszokat.
#4, azért gondoltam abszolút hallásra, mert egy jól ismert zenedarab felidézése viszont tényleg hangmagasságra is pontosan megy.
De ez csak azoknál a zenéknél van, amit egyazon felvételről már untig elégszer hallottam. Sőt még az is fontos, hogy a lejátszás ne legyen hol gyorsabb, hol lassabb kicsivel, ami pl. magnókazettánál még előfordult. Azokban az időkben tényleg nem is tűnt fel soha, ha pl. a zene egy kisszekunddal mélyebben szól. A mai digitális felvételek után már feltűnik, ha ugyanazt felteszem magnón is, ha pl. lassabb és mélyebb ennyivel, annyira rögződött már a pontos hangmagassága.
Ad 5) "Azokban az időkben tényleg nem is tűnt fel soha, ha pl. a zene egy kisszekunddal mélyebben szól."
Úgy értem, ha mélyebben szólt, mint általában, mert pl. gyenge volt az elem.
válasza: válasza:Abszolút hallás, amikor hallasz egy hangot és meg tudod mondani, hogy melyik hang volt.
Te a relatív hallásra gondolsz. Annak az a lényege, hogy két hangot egymáshoz képest össze tudsz hasonlítani. (Tehát ha játszok neked egy C hangot és egy ismeretlen hangot, akkor az ismeretlent be tudod azonosítani a C alapján.)
#8, "hallasz egy hangot és meg tudod mondani, hogy melyik hang volt"
- elvégre ez is igaz, korlátozásokkal (lásd lent).
Ehhez (hosszú távú memóriából) felidézem az egyik zongoradarabot, amit leginkább ismerek, és ami E-re végződik, abból fejben leskálázok C-ig, onnan tovább a kérdéses hangig.
Előbb kétszer kipróbáltam egy online zongorabillentyűzet segítségével (most nem vagyok zongoraközelben), mennyire találom el fejből a normál C hangot: első alkalommal kb. egy fél kisszekund volt az eltérés, néhány óra múlva viszont egy teljes kisszekund. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!