Hisztek a Sorsban, a sorsszerűségben egy ember életében ? Kifejtem bővebben, olvassátok el az egészet.
Itt most nem arról beszélek, hogy az ember állandóan a körülményeket okolja mindenért, vagy mutogat másokra. Nagyon sokáig az volt a meglátásom, hogy az ember maga választja a Sorsát. Azonban minél jobban telik az idő és idősödöm, kezd átfordulni a gondolkodásom és egyre inkább az a benyomásom, hogy valójában a Sors választja az embert.
Minden ember egyedi és megismételhetetlen, minden embernek van valami sorsfeladata szerintem, ami alá minden rendelődik. Ahogy múlik az idő, szerintem ez egyre inkább kezd kikristályosodni, hogy valakinek mi a rendeltetése, feladata, "hivatása" az Életben.
Ha valamire nem rendeltetett az adott személy, akkor az Élet állandóan STOP táblákat és piros lámpát fog neki felmutatni, ezzel próbálva leállítani őt. Magyarul a zöld jelzés felé kell, célszerű haladni. Máskülönben kudarcra van ítélve az összes próbálkozás.
Az, hogy az ember megtalálja a Sorsfeladatát, nagyon hosszadalmas és verejtékes, nehéz munka. Lehet, valaki csak 30, 35 éves korában találja meg, de ez egyénileg változó. Minden ember eltérő adottságokkal rendelkezik, eltérő genetikai készlet, különböző személyiség, más-más családi háttér. Mindenki hoz valamit a családból, a vérvonalból, traumák öröklődhetnek generációról generációra. Az se mindegy, ki milyen országba, szegénységbe, vagy gazdagságba születik. Aztán nem lesz ugyanolyan az életútja egy olyan embernek, akinek súlyosan traumatizált az élete, mint egy olyannak, aki előtt ki van kövezve az út simán. Valószínű ennek a 2 embertípusnak másak a feladataik.
Annak, akit állandóan piszkálnak, vagy bántanak, csúfolnak, valószínű más utat szán neki a Sors, mint aki csak zöld jelzéseket kap minden egyes megnyilvánulására. Szerintem 1 ilyen nagy feladat van mindenkinek, és addig nem lehet igazán boldog az ember, amíg meg nem találja a valódi rendeltetését. Persze, sokféle cél lehet, de van 1 FŐ CÉL, FŐ FELADAT, ezek mellett persze több kisebb is lehet.
10: Persze, ki lehet fejlődni, de egy olyan embert, akit állandóan becsaptak, megaláztak, kinevettek, átvertek, az a helyes, logikus reakció a részéről, ha megvonja a bizalmat az emberektől, távolságtartó lesz és falakat épít. Hogy úgy fogalmazzak, ez az egyenlet HELYES kimenetele.
Az illogikátlan döntés lenne részéről, ha ugyanúgy bízna a többi emberben ezek után, meg nyitott könyv lenne, így hát az ilyen embernek a Sorsa az elszigetelődés, izoláció, elvonulás lesz, tetszik, vagy sem. Mert ez van megírva a Sorskönyvében.
válasza:Erre csak ugyan azt tudom beidézni amit már egyszer megírtam:
"Szerintem te azt a jelenséget hiszed "sorsnak" hogy a legtöbb embernek a gyermekként kapott szocikulturális mintái, család anyagi helyzete, örökölt tulajdonságai, képességei valamilyen szinten determinálják az ő jövőbeli életét. Amiből nagyon sokan nem tudnak kitörni, de természetesen vannak erre ellenpéldák."
válasza:A bántásból ki lehet mászni, ha időben kikerül az ember a mérgező közegből.
Talán te is hallottál arról a nőről, akit kivégeztek nemrég Amerikában, mert kivágott egy magzatot egy terhes nőből. Ő pl. olyan sorozatos traumákat élt át egészen pici korától, hogy teljesen megkattant. Volt egy féltestvére, akit viszont még időben kiemeltek a családból, és normális életet él. Nem mentegetem a gyilkost, mert amit tett, az szörnyű, ép ésszel fel nem fogható, de ő nem is volt ép elméjű, és sokan felelősek ebben, akik időben megállíthatták volna a folyamatot, hogy idáig jusson. Nem született ilyennek, ilyenné vált.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:De ezek nem feltétlenül maradnak így az élete végéig.
Pont mindhárom példa jelen volt a környezetemben, az életemben.
Suliban sokat bántottak, megaláztak, most meg sikeresebb vagyok mindegyiknél.
A nővérem három babát vesztett el, mire a negyedik megmaradt. Aztán lett még egy. Azt hitte hogy soha nem lehet anya, ma két gyerek anyja.
Édesanyám rákos volt, nem sok eséllyel, de ennek már 14 éve és teljesen felépült.
Szóval nincs ilyen hogy a kocka el van vetve, bármikor változhatnak a dolgok. Belejátszik a szerencse és a véletlenek is.
válasza:"Dehogyis kovácsa az ember a sorsának! Bár ez a tévedés is kifecseg az igazságból annyit, hogy a sors vasból van - legalább vasból. Arról már nincs fogalmunk, hány fokra izzított állapotban lehet valamit kezdeni vele, s arról sem, van-e ilyen hőfok egyáltalán." - /Ancsel Éva/
Ezt a fajta "determináltságot" is nevezhetjük sorsnak. Az, hogy milyen kezdeti értékekkel indulsz, csak egy része, viszont azt sem lehet mondani, hogy te "uralod" az életed. A külső hatások is legalább annyit számítanak, mint az, hogy te változtatni akarsz és foggal körömmel küzdesz érte. Valakinek sajnos így sem sikerül, bár erre a mai nívós motivátorok csak azt mondják, hogy "hát akkor nem akarta eléggé". :)
A görög mitológiában a Moirák a sors szövői, viszont ott sincs megpecsételve. (Ezt a Blood of Zeus-ban láttam, talán az egyetlen értékelhető gondolata volt az egész sorozatnak.)
Szerintem létezik sors és szabad akarat egyszerre. Úgy gondolom az élet egyik feladata, hogy lehetőségeinkhez mérten a legjobbat hozzuk ki belőle, viszont az utat és az eszközöket mi választjuk a rendelkezésre álló "készletből".
Egyébként honnan lehet tudni, hogy a sors nekünk piros lámpát mutat? Az is lehet, hogy ez egy akadály amit le kell küzdenünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!