Egész életünkben mások irányítanak minket, rendben van ez így ? Az iskolában a tanárok törnek be minket, munkahelyen halgass a neved.

Az iskolában nyilván azt kell tenned, amit a tanár mond. Vicces is lenne fordítva.

Az érdekelne, hogy mit is értesz "betörés" alatt. Leckét kell írni és tanulni? Szegény.

Ez az élet, ha Te is beletörődsz.

Nekem 30 éves korom körül lett elegem. Vállalkozást alapítottam, és végre elkezdtem a saját életemet élni.

Persze ez automatikusan nem papsajt, rengeteget kell tanulni, fejlődni és változni azért, hogy sikeres legyél benne. Cserébe olyan szabad életet kapsz, amilyenre mindig is vágytál.

Nekem már csak rossz emlék az iskola és a munkahely. Nem dicsekvésből mondom, inkább azt remélem, ez másokat is bátorít arra, hogy változtassanak. Bárki előtt nyitva áll az élet, ha hajlandó elköteleződni, tanulni és kockáztatni.

Nagy tévedésben vagytok. Amikor hazamész a munkahelyedről ott ki irányít téged? Ha szabin vagy, ki irányít téged? A hobbidat, érdeklődési körödet ki befolyásolja? Az egészséghez való viszonyodat ki határozta meg?

Úgy látom rengeteg itt a felelősséget nem vállaló nagygyerek. Felőlem éljétek a szolgaságot. Ez a ti döntésetek.

"Cserébe olyan szabad életet kapsz, amilyenre mindig is vágytál."

Hát, nálunk itt az évtizedek óta működő garázsboltos is "vállalkozó" nem tudom az mennyire szabad élet ami neki van, hogy általában 7-ből 7 napot ott áll a bolt pultja mögött.

A garázsboltos vállalkozó ugyanúgy mókuskereket hajt, csak a sajátját.

Aki viszont megérti a hatástöbbszörözés törvényét, és képes automatizálni a folyamatokat, az újabb és újabb szinteket érhet el a szabadságban.

Tökéletes szabadság persze nincs, az anyagi függetlenség biztosít némi - azt megközelítő - állapotot, ami egy társadalmon belül elképzelhető.