Most komolyan minden a pénzről szól? Mégis hány éves korban kell erre rájönni, 3? Ha én erre csak kb 30 éves koromban jöttem rá, akkor már lecsúsztam az alsó kasztba? Miért ilyen anyagiasak a férfiak, nők, és általában mindenki?
Most azon belül is minden a pénzről szól hogy az embernek van hol laknia és van mit ennie. Ez már nem teljesítmény a sznoboknak. Ezeken felül is, az ingyenes boldogság semmi. Csak ami pénzbe kerül, legalább az útiköltséget ki akarják fizetni, lobogtatni a pénzt vagy a bankkártyát, vagy belépő, sportruha, rendelés, bármi. Ha nem kell fizetni lenézik a programokat. Ez már középiskolás koromban is feltűnt, de akkor még csak mint kósza gondolat, hogy mi van mi a baj a sima természetjárással a közelben? Most viszont napnál világosabb.
Ti hány éves korotokban jöttetek rá erre? Gyanítom a fele már az anyaméhben tisztában volt vele, és már ott nekiállt helyezkedni.
8... Sikerült dekódolnod a szövegben a lásson bele szócskát? "hogy a jómódúbb ne l á s s o n b e l e panaszkodást"
Kb azt is mondhatja az ember hogy "tegnap mikor mentem haza, átmentem a parkon, és elkezdett esni az eső, nagyon jó levegő volt"
errefel jómódú:
Ez panaszkodik, gyalog megy.
Ez irigykedik a kocsimra. Ennek csak valami tragacs 1 milliós kocsija van azért nem jár azzal.
Király vagyok.
Hogy sikerült a mondatban a lényeget elhanyagolnod?
Mindenesetre bárhogy is sikerült átírnia az agyadnak, éppen ez történik az általad vélt panaszkodásnál is.
1. Legtöbbször a panaszkodás nincsen ott, sőt. Boldogság van. Nincsen irigység.
2. A mondatok felét nem hallod meg.
A hiba az ön készülékében van.
#11
A panaszkodásba nem kell belelátni a panaszkodást, mert önmagában az.
Az, hogy valaki kijelenti, hogy gyalog jár, nem panaszkodás, és sohasem válik azzá.
Csak innentől:
"Nekem persze nincs autóm, így kénytelen vagyok gyalog járni, és ezt utálom."
Szerintem inkább a kérdezőnek van egy nagy adag kisebbségi komplexusa. Bármit mondana egy jobbmódú nála, a gondolta rögtön az lenne:"Biztos azért mondta mert lenéz" Szerintem pedig ő az iszonyatosan pénzközpontú.
Vannak olyan emberek, akik lenéznek másokat igen, de ilyen szegényemberből is van jócskán. Mondd ők nem nézik le a cigányokat vagy hajléktalanokat? Ez a fajta mentalitás nem a vagyoni helyzettől függ, hanem a tulajdonságoktól.
Ahelyett, hogy panaszkodtok, keseregtek, tanuljatok, olvassatok! Ha ezt az energiát másra fordítanátok, akkor talán előrébb jutnátok, már ha akartok. Ha pedig nem, akkor szeressétek meg az életeteket és örüljetek annak ami van.
#16
Én úgy vettem észre, hogy aki panaszkodik, az mindenkinek panaszkodik. Ezzel csökkenti a feszültséget magában, és elárasztja azt, aki hajlandó meghallgatni.
Legalábbis én ezt csináltam annak idején. :D
Aztán rájöttem, hogy sehová sem vezet, leszoktam róla, elkezdtem azzal foglalkozni, mit tudok megtenni, kockáztattam, nyertem is, buktam is, összességében viszont szédületes, hogy mennyivel jobb lett az életem.
És ezt nem azért írom le, hogy bárki irigyeljen. Hanem azért, hogy feltámasszam a vágyat arra, hogy más is számoljon le a hülye panaszkodással, mert amíg azzal foglalkozik, nem tud előrelépni az életében.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!