Most komolyan minden a pénzről szól? Mégis hány éves korban kell erre rájönni, 3? Ha én erre csak kb 30 éves koromban jöttem rá, akkor már lecsúsztam az alsó kasztba? Miért ilyen anyagiasak a férfiak, nők, és általában mindenki?

Hát, nekem semmi nem szól a pénzről, simán csak jól keresek, ezért jól élek, és megtehetek amit szeretnék, nem limitál a boldogságomban, de nem is ez adja az alapját.

A pénz egy szükséges alap. Hogy ne kelljen aggódni miatta, legyen az embernek tető a feje felett ahol jól érzi magát, gyereket nevelhet, jókat ehet, legyen miből utazni, stb. Azért egy középosztályi életszínvonalat nem nagy mesterség előteremteni.

Én 30 felett tettem rendbe a gondolkodásomat.

Addig én is úgy láttam a világot, mint a kérdező. Hogy a pénz rossz, mindenki ész nélkül hajtja, mindent az irányít, gonoszak a gazdagok, és így tovább, és így tovább.

De aztán rájöttem, hogy a pénz egy nagyon fontos valami, ami átszövi az életünk nagy részét, de se nem jó, se nem rossz. Egyszerűen szükséges a boldoguláshoz egy olyan a világban, amelyben minden létfenntartáshoz szükséges dologért pénzt kérnek.

Ugyanakkor nem keverendő bele az emberi kapcsolatokba, és nem függ tőle a tisztesség és a becsület. Utóbbi emberfüggő, és nem azon múlik, kinek mennyi pénze van.

#4

Hát akkor tegyük rendbe.

"Hogy szegényebb rétegekkel nem keveredsz mert "lehúznak"."

Nem a szegénység a kulcs, hanem a szemlélet.

Aki állandóan panaszkodik, aki szerint szar az élet, aki megveti azt, aki nem úgy gondolkodik, mint ő, az bizony lehúz, akár szegény, akár gazdag.

Ennyi erővel mérget is ihatnál mindennap - lelkileg ugyanezt teszed ilyen ember társaságában.

"Hogy nem vállalsz el olyanokat amit szeretsz ehelyett olyanra hajtasz ami "felfelé" visz."

És miért ne lehetne a kettő ugyanaz?

Az visz a legjobban felfelé, amit szívből csinálsz, nem pedig az, amit kényszerből.

Persze meg kell találni annak a módját, hogy ez anyagilag is megérje.

"lenézik az "alattuk" lévőt. És figyelembe veszik kivel barátkozzanak."

Semmi köze ehhez a lenézésnek. Normális ember nem néz le senkit, de ugyanúgy megválogatja azt, hogy kivel barátkozik, mint azt, hogy kit hív meg magához az otthonába.

"Nehéz úgy beszélni szerintem egy anyagilag kevésbé eleresztett embernek, hogy a jómódúbb ne lásson bele panaszkodást"

Igen, nehéz, de gyakorolni kell. A panaszkodás sehova nem vezet, attól még senkinek nem lett jobb az anyagi helyzete.

A megoldáskereséstől viszont sokaknak. Többek között nekem is.

#4 valóban, tanultam és tettem a dolgom mert szeretem csinálni. 30 évesen saját cégem, lakásom, és megtakaritásom van. Épp ezért nem mozgat a pénz, azt teszem amit akarok. Téged pedig limitál. Most akkor kinek az életében tölt be fontosabb szerepet?

Azt azèrt már 8 évesen tudja az ember, hogy ha tanul akkor többre viszi.