Egy embernek hogy lehet magánélete teljes állás mellett ? Egy teljes állás teljes embert kíván, de közben ott a család is, vagy párkapcsolat. Akik 3 fronton harcolnak, hogy érik el, hogy munkában, és magánéletben is 100 %-osan topon legyenek ??

De mindkét fél szeretetet vár vagyis akkor kölcsönös azbönzőség, mindketten kapunk és adunk, vagyis meg minsig nem tűnik rossznak..

De még ha ez is igaz lenne, akkor sem írja felül semmi azt, hogy bármi a másik opció mindig a tapasztalattal és emberekkel teli életet választanám, akkor is ha ez önzőség, vagy hülyeség, vagy maga az eredendő bűn🤦‍♂️

Én ebből csak a munka és háztartás résszel értek egyet.

A gyermekem már 26 éves, de sosem lesz rutin. És ha lenne egy szeretett párom, őt sem unnám meg soha. Minden nap új élmény azokkal, akiket szeretek. Igen, a munka, háztartás, az egy szükséges rossz. Azt én muszájbol csinálom, sajnos nem a dologtalan haszonélvezö rétegbe születtem. A munkát próbálom minél kevesebb energiaveszteséggel letudni, a család, magánélet a legfontosabb. Nincs megfelelési kényszer bennem!

Egyébként 6 óra munka lenne ideális, pláne a magyar minimálbérért...

Ahogy írták: szervezés és hozzállás kérdése. Valamint olyan család is szükségeltetik hozzá. Én 3 (igaz, már nagyobbacska) gyerekkel, teljes munkaidőben dolgozva, 46 évesen kezdtem el az egyetemet levelezőn, 49 elmúltam, mire végeztem - csúszás nélkül. A munkámban azzal foglalkoztam, otthon pedig a családomé voltam.

A tanulásban pedig támogattak, otthoni munkák alól tehermentesítettek, ha szükséges volt.