Miért van az, hogy aki otthon van az irodalomban, történelemben, az műveltnek számít akkor is, ha hülye matekból, biológiából, kémiából, informatikából, ellenben fordítva ez egyáltalán nincs így?

Fel kéne nőni!

Művelt az, aki időt és energiát fektetett bele, hogy nagyobb legyen a tudása.

Ha tudsz 24 órán át megállás nélkül érdekesen beszélni valamiről, tok mindegy, hogy az a trollkodás gyakorin, amiből van tapasztalatod, vagy az űrállomások telepítése, vagy a jambusok világa, az műveltség.

A jelszó ott van, hogy "gyakorlatban hasznos". Hogy Bödőcsöt idézzem, "érettségi óta nem találkoztam csonka gúlával".

Nekem pl. az idegennyelv, irodalom, fizika, biológiai az érdeklődési köröm, na ilyenkor mi van? A fekete-fehér világleosztásnak lőttek.

A lényeg az, hogy a reál tárgyak maga a téma, tehát ritkán van az verbális kommunikáció közben, hogy odamondom a másodfokú egyenlet megoldóképletét, és az beleillik a mondanivalómba. De pl. tegnapelőtt a tesómmal az eltűnt maláj gépről beszélgettünk, és aközben mondtam, hogy "több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes". És mondhattam volna más szavakkal, de ez tetszett, és ugyanazt jelenti, mint amit mondani akartam.

Történelmi és irodalmi példákat, idézeteket mondani ugyanaz, mint filmeket idézni. De a periódusos rendszer... az csak van. Én nem tudom, mások milyen körökbe járnak, de én sem oldottam meg egyenleteket érettségi óta.

Gőzöm sincs róla, mi erre az adekvát válasz, de én is kíváncsi volnék rá. Ha van.

Engem is zavar, amikor valaki bizonyos fogalmakkal nincs tisztában, de használja őket, vagy nem képes normálisan érvelni, csak fúj egy aktuálisan felkapott, sablonos ( és / vagy propaganda) "bölcsességet". Ítélkezik anélkül, hogy alaposan átgondolt, _saját_ véleménye volna, amelyeket több forrás alapján szintetizált volna a kis fejében, stb. Sosem voltam szépirodalom - fetisiszta, a történelmi adatokkal sem állok jól (a "sztorik" nagyjából megvannak, de pontos évszámok, szereplők és helyszínek nélkül ezek tényleg csak sztorik), de miután a történelem ismétli önmagát, elvileg okulnunk kellene az egyes mintázatok alapján. Az irodalomnak pedig az érzelmi intelligenciához és a szókincshez van köze, amely egyik feltétele volna az árnyaltabb gondolkodásnak. A logikai készség, az adatokkal való műveletek végzése, az absztrakt gondolkodás egészen másféle készségeket, képességeket igényel. Nem kevésbé összetett, mint a humán készségek/tudásanyag használata, mégis sokszor tapasztaltam már, hogy elég beszűkült látásmódot eredményez (mérnök / tudós szakbarbárok). Felőlük lehet polgárháború vagy bármi: amíg a 2x2=4 és a kötés az kovalens, addig némi túlzással az sem érdekli, melyik bolygón van és miről kellene szavazni (el se megy ikszelni, úgysem érdekli az egész, az sem, hogy a végén ki nyert). Ez durva általánosítás volt részemről, de a lényege az lett volna, hogy szerintem a humán gondolkodású emberek kicsit jobban "be vannak kötve/linkelve" a világ keringésébe, érzékenyebben reflektálnak eseményekre, tudják mihez kapcsolni őket, ezáltal a többi emberhez is kapcsolódni, ellentétben sok zseniális (valóban az) "szobatudóssal". Holott igazság szerint azt gondolom, hogy mindkét oldalra szüksége volna mindenkinek ahhoz, hogy jobban tudjon működni a való életben.

Szia!

Szerintem szükséges a mai világban a műveltség, amikor felolvasok egy híres idézetet a pár családtagomnak, de azt se tudják, hogy ezt eszik vagy isszák. Szerintem a műveletlenség Magyarország szégyene. Fontos azt tudni, hogy kik voltunk, kik vagyunk és hogy kik leszünk azt megállapítani nem könnyű, de nem is lehtetlen. Az tökre oké, hogy nem szeretjük azt, mint a másik, de nem kéne ócsárolni. Én se mondom azt neked, hogy az kémia vagy a biológiai felesleges, mert úgy is magunkon tapasztaljuk az idő változásával. Tudom valószínűleg sok ember szerint nem hasznos a válaszom, de nem zavar, mert tudom, hogy lesz olyan, aki elgondolkozik ezen. További szép estét.

Hát én kutatás fejlesztésben dolgozom.

Itt az érték a gondolkodás és nem a Bődőcs közhelyei :)