Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Hogyan legyek boldog?

Hogyan legyek boldog?

Figyelt kérdés

Végzős vagyok, 18 éves, nemsoká leérettségizek, majd kirepülök a családi fészekből. A szerelmemmel úgy döntöttünk összeköltözünk, egy felvidéki kisvárosból leköltözünk a pezsgő Budapestre. Én egyetemre szeretnék járni, ott képzeljük el az életünket. De mégis napi szinten szomorú vagyok és szorongok. Sok minden miatt, az érettségi miatt, az egyetem miatt, hogy hogy fogok mellette dolgozni és hogy teremtjük meg a közös életünket. A szüleim sokszor veszekednek egymással és velem meg az öcsémmel, ezért eddig alig vártam, hogy menjek. De most, hogy hamarosan eljön az idő félek. Hiányozni fognak. Ritkábban fogom őket látni és lassan felnövök. Nem birom ezt felfogni. Folyton a halál jár az eszemben, hogy milyen rövid is az idő. Nem birom feldolgozni, hogy örökre itt hagynak egyszer a szeretteim és én is ezt a földet. Nem tudok boldog lenni, mert mindig az jár a fejemben, hogy mennyi lehet még hátra. Rettegek a változástól, az újtól és az idő múlásától. Szeretnék önfeledten boldog lenni, de nem tudok, mert más sem jár a fejemben csak, hogy telik az idő és közeledik a vég. Hiányzik a gyerekkorom, nem birok megbírkozni a gondolattal, hogy felnövök. Szeretném megállítani az időt. Segítsetek, nem birom már ezt tovább, mit tegyek? Mit tegyek, hogy boldog legyek?

#halál #változás #félelem #boldogság #szorongás

2020. dec. 10. 21:00

1 2 ❯

1/12 anonim

válasza:

Mitől félsz pontosan? A halál utáni következendőktől? Vagy halálkor bekövetkező fájdalomtól? Hogy képzeled el a halált?

2020. dec. 10. 22:02

Hasznos számodra ez a válasz?

2/12 anonim

válasza:

Ebben a világban senki nem lehet igazán boldog.:(

18/F

2020. dec. 10. 22:09

Hasznos számodra ez a válasz?

3/12 anonim

válasza:

Ezek teljesen természetes érzések.

A felnőttkor küszöbén állsz, és ez a költözés komoly változást jelent az életedben.

Teljes felelősséget fogsz vállalni az életedért. Nem lesznek már ott a védelmező szüleid, és ez érthető, ha aggodalommal tölt el.

Az élet azért annyira nem rövid. :) Még a nagy része előtted áll, tele élményekkel, lehetőségekkel, csodákkal.

A változás önmagában egy semleges fogalom, de nagyon sokszor csak azt látja az ember előtte, hogy mit veszít el, azt még nem, hogy mit nyer vele. A változást ezért igazából csak utólag lehet értékelni, mérlegre téve a veszteséget és a nyereséget.

De változás nélkül mit ér az élet? Abból, hogy azt írod, hogy "pezsgő Budapest", lelkesedést szűrök le. Vagyis vágysz a változásra, de egyelőre inkább a negatív oldalát látod.

A szorongás ellenszere a tett. Ha minden rosszul alakul, még visszaköltözhetsz a Felvidékre.

A változás része a halál is, de egyelőre amíg nincs ok szembenézni vele, felesleges gondolni rá. Nincs olyan ember, aki el akarja veszíteni a szeretteit, de nap mint nap ezen aggódni csak megmérgezi az életedet. Neked most az a feladatod, hogy kihozd az előtted lévő élethelyzetből azt, amire képes vagy, és sokkal többre vagy képes, mint azt hiszed magadról, ezt tapasztalatból mondom.

2020. dec. 10. 22:37

Hasznos számodra ez a válasz?

4/12 A kérdező kommentje:

Első kommentelő, úgy érzem, hogy az életnek megvannak a csodái, rengeteg szépséget rejt és nem akarom ezt itt hagyni, mert nem vagyok benne biztos, hogy van élet a halál után, de ha van is attól is rettegek, hogy mégis milyen az. Egyszerűen nem tudom felfogni, elfogadni a halál gondolatát. És ez megőrít.

2020. dec. 10. 23:34

5/12 A kérdező kommentje:

Második kommentelő, nyílván nem lehet, de az, hogy nem tudom kontrolálni az érzéseimet és a gondolataimat az rettenetes. Ha te is szomi vagy valamiért, akkor nagyon sok ölelés neked! :)) ♡

2020. dec. 10. 23:38

6/12 A kérdező kommentje:

Harmadik komis, köszi nagyon a lelkesítést!! :) ♡ ♡

2020. dec. 10. 23:40

7/12 anonim

válasza:

18 éves kiscsaj vagy. Folyamatosan ezen fog járni az agyad még pár évig aztán valóban jön a halál. Tudom, mert én is ilyen voltam és vagyok csak idősebben és egyedül.

2020. dec. 13. 23:46

Hasznos számodra ez a válasz?

8/12 anonim

válasza:

Pontosan 18 evesen pontosan ilyen erzeseim voltak. Utana teljesen elfeledkeztem roluk. Mikor pedig otven fele ujra eszembejutott, inkabb doppingol. A halal tudata osztonoz. Es ha mar legszeretettebb allataid oregedtek meg es dontottel a pillanatrol, hogy ne szenvedjenek tovabb, elgyaszoltal esetleg csak ismerosoket, hozzaersz a gondolathoz, hogy akiket szeretsz, azokat ez mar csak megvaltja. Hogy kell, hogy legyen valami magasabb cel, ertelem a letezesben, nem a foldi elet az egesz. Es az elveszett gyerekkor epp harminc folott visszater onfeledten barati tarsasagban.

No vagyok, de nekem 18 evesen a szexhez fuzott remenyem volt az, hogy kozelebb visz az orokkevalosaghoz. Ezt is harminc folott kezdtem elvezni igazan, es erzem ugy, hogy valoban.

A boldogsag pedig nem egy rev, ahova beerkezunk. Vannak boldog pillanatok. Jo esetben bekesseg van az emberben, de ujra es ujra kell egy uj cel, nincs filmes happy end.

2020. dec. 14. 02:26

Hasznos számodra ez a válasz?

9/12 anonim

válasza:

#8 Látszik, hogy sokat tanultál az életben. Nagyon tetszik a kommented.

Annyit tennék hozzá, a magam szubjektív részéről, hogy a boldogságra tudatosan törekedni kell.

- Ha nagyon rosszak a körülmények, panaszkodás és "szenvedés" helyett cselekedni, hogy jobbra forduljanak. Akkor is, ha ez néha kockázatos.

- Ha az elmédet arra tanítod, hogy "majd egyszer" boldog lesz, ha "ez és az bekövetkezik", akkor sem lesz boldog, bármi történjék is: hiszen szokást csináltál a boldogságvárásból, és a szokásokat nem könnyű megváltoztatni.

(Ezért van az, hogy örök elégedetlen emberek, akiknek a sorsát milliók irigylik, folyton-folyvást találnak valamit, amin panaszkodhatnak.)

2020. dec. 14. 09:51

Hasznos számodra ez a válasz?

10/12 A kérdező kommentje:

#8 köszönöm a csodálatos szavakat, kicsit jobban is érzem magam ♡

2020. dec. 17. 08:59