Hol a határ a kedvesség/figyelmesség és a megfelelési kényszer között?
Kedvesség/figyelmesség:
- Ezt neked vettem, mert tudom, hogy szereted.
- De hát nem is szeretem!
- Hát most már mindegy, akkor kidobod vagy amit akarsz. Csak figyelmes akartam lenni. Szívesen!
Megfelelési kényszer:
- Ezt neked vettem, mert tudom, hogy szereted.
- De hát nem is szeretem!
- Jaj ne haragudj, valamit félre néztem, de akkor veszek neked másik fajtát! Még ma! Ugye szeretsz? Azt akarom, hogy boldog légy!
A megfelelési kényszerben benne van a félelem, hogy az illető fél attól, hátha a másik igényeinek nem tud megfelelni.
A kedvesség/figyelmesség az, hogy szeretem és örömet akarok neki okozni.
Kedvesség, figyelmesség, ha természetesen jön, nem görcsölsz rá, nem okoz különösebb erőfeszítést.
Megfelelési kényszer, ha mindenképpen megteszed, akkor is, ha neked ez nem jó, kellemetlen.
#2 Ha örömet akarsz neki okozni, az nem megfelelési kényszer?
Azért figyelmes, hogy a másik örüljön. Amennyiben valaki ezért teszi, hogy a másik ezért szeresse, örömet okozzon neki, így akar neki megfelelni, ez nem lenne az? Ha nem, akkor miért nem?
4: Bár nem nekem szólt a visszakérdezés, de én úgy gondolom, hogy aki figyelmes és kedves, az nem azért teszi, hogy a másik örüljön. Pont az a lényeg, hogy akinek ilyen a természete, az minden hátsó szándék nélkül ilyen. Nem azért kedves valakivel, mert akar tőle valamit, mert azt akarja, hogy a másik kedvesnek gondolja. Egyszerűen ilyen. Mindenkivel, nem x-nek akar ezzel megfelelni.
És nem is kell ebbe beleképzelni semmit. Sajnos manapság már a hétköznapi kedvességre, udvariasságra is azt hiszik egy csomóan, hogy kikezdtek velük :D
"Ha örömet akarsz neki okozni, az nem megfelelési kényszer?"
Nem.
Szomorú, ha te nem érzed a különbséget.
Amíg így gondolkodsz, semmiképpen se legyen gyereked.
Szerettél már valaha valakit önzetlenül?
#6
Mi az, hogy semmiképpen se legyen gyerekem? Nézz inkább magadba kérlek. Óriási különbség az, ha valaki magának szüli a gyereket vagy pedig azért, hogy önálló felelősségteljes ember legyen belőle, aki nem a szüleinek tartozik felelősséggel, hanem önmagának.
Ha te azért teszel meg valamit, mert a másiktól ezért jó szót kapsz, az éppen a megfelelési kényszer jele, ezt nevezi Csernus a szeretetk*rva jelenségnek.
Amennyiben, azért teszi meg, mert önmaga számára fontos az, hogy a másikat megbecsülje és tiszteletben tartsa,mert számára ez belülről fakad és nem a másik reakciója a befolyásoló tényező, ez volna a normális.
Példa; Ha a gyereked szeret este 10 után csavarogni, azért, mert számára ez kedvező, az nem jelenti azt, hogy neked engedned kell, azért mert azt mondaná, hogy "nagyon jó fej vagy anyuci, hogy csavaroghatok késő este mindig, nagyon szeretlek"
Azért ne legyen gyereked, mert keversz két érzést: a szeretetből örömet okozás érzését a megfelelési kényszerrel. Egy kisgyereket saját magáért kell szeretni, neki örömet okozni. Ez önzetlen szeretet, te pedig ebbe belemagyarázod a megfelelési kényszert.
Ilyen zavaros érzésekkel ne nevelj gyereket, mert neki egyszerűen arra van szüksége, hogy szeresd önzetlenül. Amibe beletartozik, hogy szívesen szerzel neki örömet. Ennek semmi köze a megfelelési kényszerhez.
Én sehol sem említettem pici gyereket a példámban! Azt te hoztad be egyedül!
A szeretet teljesen más egy korai felnőtt fiatalnál, mint egy picike gyereknél.
Sőt, lehet ezt még cifrázni, az apai és az anyai szeretet sem ugyanolyan általában. Tehát, nem ugyanarról beszélünk. A kérdést én tettem fel, erre döntöttél úgy te, hogy válaszolsz, ebből kifolyólag maradjunk az általam vázoltnál, mégpedig a nagy általánosságnál, nem pedig a gyerekeknél, anyai, apai szeretetnél.
Azért zavaros a szemszögöd, ami felől tekintesz a kérdésemre, mert vissza pedig ez úgy nézne ki, ha én elkezdenék neked papolni arról, hogy te addig ne foglalkozz egy idegennel, amíg nem tudod úgy szeretni Őt, mint a gyerekedet.
Ugye, hogy zavaros? ezért ne is keverd a kettőt a továbbiakban kérlek.
Igazából az is bennem volt, hogy párkapcsolatban is elég visszás, ha így vélekedik valaki, de ott egy másik felnőttről van szó, aki ki tud lépni belőle. A gyerek viszont kiszolgáltatott a szülőjének, és ha ő nem tudja jól (önzetlenül) szeretni, akkor a lelke károsodhat.
Summa summarum: 4. kommented alapján erősen kétséges volt számomra, hogy te tudsz-e önzetlenül szeretni valakit. Ezért írtam utána, amit írtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!