Szereted magad? 1-10-es skálán mennyire?
Lehet hogy volt aki másképp értelmezte ezt "Ha valaki nem szeretné magát, azon változtatni kéne." mint én szántam volna, tehát eltérően értelmezte, mintahogy én azt gondoltam.
Akkor leírom egyértelműbben. Tehát azon az állapoton kéne változtatnia, hogy nem szereti magát, tehát saját maga kedvéért olyanra kéne változnia, hogy szeresse/szerethesse önmagát. Mert ha ő saját magával nincs kibékülve, (nem feltétlenül de pl rossznak, fölöslegesnek, értéktelennek érzi önmagát); akkor tehát az nagyon rossz lehet, azzal az ember saját magát bünteti. Saját magát, azt aki mindig "ott állt mellette", akire mindigis fixen számíthatott. Tehát változtatni kéne , hogy szerethesse önmagát; legvégső esetben meg, ha már úgyérzi, mindent megpróbált a változásért pozitív irányba, hogy még szerethetőbbé váljon; de nem sikerült neki, akkor még mindig ott van az elfogadás, önmaga teljes elfogadása; ami megintcsak 10 pont. Mert mégis, kivel rokonszenvezne az ember, ha nem saját magával? Mert az egy olyan durva önellentmondás... :S Tehát az embernek a saját maga a barátja, aki nem bírálja őt olyanért, amit mondjuk próbált megcsinálni, de nem sikerült neki. Tehát, értitek. De mondjuk az már tényleg csak a legvégsőeset, hogyha nem szeretet van igazán, csak beletörődik, elfogadja magát; mert addig nem kéne eljutni, mert aki akar kedvesebb, aranyosabb, szerethetőbb lenni, vagy a munkájára igényesebb, és akkor megteszi, beleadja a 100%-ot, tehát, ha már ezt elhatározza, akkor ő már egy jó ember; tehát megintcsak 10. Tehát, ha megvan maga a szándék, a törekvés, hogy minél jobb ember legyen (de persze nem szabad hagyni magunkat kihasználni se; tehát azért ismerjük azt a falat, onnan nem megyünk tovább; tehát kihasználni nem szabad, hogy hagyd magad; de tehát direktbe ne tegyél kárt, bántódást, ártást másnak. Ha mondjuk véletlenül összetörted valakinek a vázáját, akkor nem gazember, hanem ügyetlen, figyelmetlen voltál. De mondjuk az se jó feltétlen, ha görcsösen precíz az ember; pl amikor megy valahová nagyritkán papucsban,és nagyon figyel rá, hogy ne verje fel a lábával a port, pont akkor felveri. Tehát túlzottan ráfeszülni sem kell egyes dolgokra; kényelmesen, aggodalom nélkül is lehet menni;de mondjuk aki olyan helyen jár, ahol sok a kosz, lehet,hogy érdemesebb nyáron is zárt(abb) cipőben menni, és akkor máris megintcsak nem feszül rá, ami szintén jó. De ez már , hát végülis igen, ez még az ügyetlenséghez kapcsolódik, hogy pl ha valamire nagyon ráfeszülsz, amit alapból meg tudnál csinálni, akkor pont attól, hogy ennyire feszülten figyelsz, nem tudod játszi könnyedséggel megcsinálni, és elrontod. És tehát lehet, hogy valaki pl pont azt nem szereti magában,hogy gyakran bénázik. De ne legyen szigorú magával, szeresse már önmagát; hát, ha valaki bénázik, azt nem direkt csinálja. Meg pl van ilyen is, hogy másnak meg tudná bocsájtani, de saját magának nem. Ez se jó. Ő is ugyanolyan fontos, mint mások;ha jószándékkal, és a tőle telhető precízséggel csinál valamit, akkor érted, az már jó; és az már megint 10. Na, így már remélem, kicsit pontosabban körülírtam. :):)
*De, tehát, ha tudja, hogy valami nem jó benne, akkor változzon meg.
Pl ha direkt ok nélkül beszól másoknak, csak, hogy beszólhasson, és ő ezt végülis nem szereti magában; és utólag visszagondolva nem is érti a miértjét, hogy végülis miért csinálta, mert visszanézve pl ez nem volt egy jó tett; akkor változzon meg, és figyeljen magára, hogy többet ne csinálja a beszólást; és akkor máris újabb lépést tett az önelfogadás útján,mert igyekszik, mert törekszik.
Ezt most 6-nak érzem.
Van valami ami nagyon bánt és nem tudok túljutni rajta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!