Vannak a nagyszüleiteknek/ szüleiteknek régről megmaradt szokásaik, amiket ti mosolyogtok?

Édesapám, édesanyám a mai napig keresztet rajzol a kenyér aljára, mielőtt megszegi. Nem mosolygom meg, nekem kifejezetten tetszik.

Olyan otthonos mozdulat...

Nem mosolygom meg, mert anno sokszor szívtam meg miatta, de anyámra tipikusan illik az a mém, hogy ne vegyünk ilyet, mert van otthon ilyen, aztán otthon valami teljesen más van. Csak utána még el is kellett vinnem az iskolába azt a tárgyat, ha ilyen kellett, mert szerinte az is jó lesz. De máig ilyen, emellett halmozó, nem bír semmit sem leselejtezni, jó lesz még valamire megvesz egy csomó kacatot, ruhát, cipőt, ha azok elég olcsók. Egyszer, és ez nem régen volt, kb. 10 éve, bement egy áruházba, majd 10 cipővel jött ki, mindössze 15 ezret otthagyva, majd évekig kínálgatta mindenkinek a családban, hogy hordja, de senkinek nem kellett, máig ott vannak a szekrényben. Ez egyértelműen a szocializmus hagyatéka, amikor sok árut akkor kellett megvenni, amikor volt rá lehetőség.

Furává vált mondások inkább nagyszüleimnél voltak, pl. letekerem a villanyt, csavard le a TV-t,

Egyik mamám él csak, de nem ismerem annyira, hogy tudnék ilyenről

A többieknek nem volt