Ha egy lakástűzben mindenetek odaveszne vigasztalna a tudat hogy azért az életetek megmaradt?

Saját szemszögemből nézve:

A legfontosabb emlékeim mint például fényképek meg egyéb adatok "felhőben" vannak tárolva így megmaradnának.

Minden más anyagi dolog nyilván hiányozna egy ideig, viszont ha azt nézem, hogy már a gyerek/fiatalkoromból sem nagyon maradt meg semmi, akkor ezeken is túltenném magam.

Anyagilag nyilván nem örülnék, de az túlzás, hogy egy fillér nélkül maradnék. Bankszámlámon van megtakarított összeg, amivel ellennék.

Munkám/tudásom alapján állásom lenne továbbra is, szóval maximum az első 1-2 hónapot lenne nehéz "nulláról" indítani. Onnantól meg fizetnék albérletet és gyűjtögetnék tovább.

Én is ezen gondolkodtam, hogy a biztosítás, elvileg, ha jól van megkötve, akkor fedezi az újravásárlás jelentős részét.

Amúgy biztos, hogy sajnálnám, de azért feltehetőleg örülnék, hogy nem lett senkinek baja.

16 Ehhez a kommenthez nem is kell már hozzátenni semmit.

Azt adod ami vagy, csak jó lenne ha nem másra próbálnád a magadét vetíteni, hanem szembe néznél saját magaddal.De hát ahhoz bátorság is kéne-ami meg a hozzád hasonló embereknek nincs, mert ha lenne akkor fel sem merülne bennük ilyen.