Hogyan lehetnék "bunkó rosszfiú"?

azzal tisztában vagy, hogy ha szerepeket próbálsz játszani, akkor sosem önmagadért fognak majd szeretni?

Sőt, van ennél rosszbb is: amikor majd megtanulsz rosszfiús lenni, és véletlenül éppen összetalálkozol azzal a nővel, akinek a valódi egyéniségeddel kellenél, el fogtok menni szépen egymás mellett...

Hát, te tudod...

Döntsd el, hogy az kell, hogy szimplán legyen valakid, vagy az, hogy megtaláld a másik feledet. Utóbbira várni kell, mig eljön az ideje, hogy találkozzatok, viszont az eredeti egyéniséged kell hozzá.

Szerintem ne akarj olyan lenni. Több lány barátom is van akik mind undorodnak a bunkó, rossz fiú jellemtől és mind olyat keres mint te vagy.

Egyébként én is ugyanilyen beállítottságú vagyok mint te annyi különbséggel, hogy én nem igazán vagyok kisportolt izomagy. Inkább soványabb típus, de kit érdekel. Önmagunkat kell szeretni, ettől lesz teljes az életünk. Nekem sincs barátnőm sajnos, de semmi vész, eljön majd egyszer az igazi. Ha nem akkor meg így jártam. Az élet nem áll meg.

Ne legyèl fszkalap, légyszi:D túl sok van már abból így is!

Tény, hogy izgis, meg kihívás a lányoknak (az vagyok én is), ha egy srác rosszfiú, de hogy hosszútávú kapcsolatot nem ilyen sráccal akarnak, az biztos.

Az én barátom is udvarias, kedves, tisztelettel bánik velem meg más lányokkal is, ez nagyon megfogott benne, ugyanakkor odavagyok érte akkor is, amikor heccel, poénosan flegmázik, "rosszfiúsan" viselkedik velem.:) Nem tudom, sztem ösztönös ez vhogy lányoknál, h a falkavezér az, akire felfigyelnek, de az is tény, hogy hosszútávon ennél mindenki (na jó, sokan - más nevében nem nyilatkozom) többre vágyik.

Találd meg sztem az egyensúlyt, de semmiképpen ne cseréld le azt, amilyen most vagy. Biztos van neked is heccelős oldalad, "nagymenő" oldalad, ezeket esetleg ha megvillantod nèha két jófiús viselkedés között, akkor máris nem vagy "túl jó" meg "túl rendes" meg énnemtom, amiken még szoktak stresszelni a fiúk:)

Szerintem nem csak a két véglet létezik.

Én magas, atletikus, határozottan jóképűnek tartott férfi vagyok, és bár nem voltam sosem különösebben "rosszfiú", volt valamiféle született flegmaságom, ami érdekes módon vonzotta a nőket. Szeretem a magányt, elvagyok egyedül, és sosem csimpaszkodtam csajokra, nem udvaroltam hevesen, többnyire azért sem, mert maguktól jöttek, akár akartam, akár nem. Kedves, beszélgetős, segítőkész és érzelmes voltam velük, de érezték, hogy ha elkezdenek rám nőni, féltékenykedni, játszmázni, terrorizálni, nagyon gyorsan lerázom őket, és nem kell félnem a magánytól. (Amitől amúgy se féltem soha.)

Ha valaki igazi bunkó állat, az csak a primitív ribancoknak kell, akik amolyan barinők előtt menőzős hímgorillának használják.

Ha valaki eljátssza, hogy ő igazi bunkó állat, az talán bevonz pár megtévesztett ribancot, de ahogy meglátják, hogy nem az a fajta, akire ők vágynak, lehervadnak róla.

Szerintem ne húzz álruhát, legyél önmagad, a saját személyiséged erősségeit domborítsd ki, ha nem csak alkalmi dugópartnert szeretnél.