Kinek milyen nehézségei vannak az életben?
Egyre jobban azt veszem észre, hogy a social media-ban pl. nagyon kevesen beszélnek a nehézségekről, ez lehet bármilyen témán belül. Sokszor azt érezheti ez miatt az ember, hogy egyedül van a problémájával,illetve azt is, hogy csak ő szenved egy bizonyos a dologtól. De a környezetembem élőkkel is sajnos sokszor nehezen lehet beszélni érzékenyebb témákról. Nekem speciel 2020 nagyon nehéz volt eddig egészségügyi szempontból, de alapjáraton rossz ez az egész bizonytalanság érzés, amit a koronavírus okozott.
Köszi, ha leírjátok az érzéseiteket, és kitartást mindenkinek!
Egyedülálló anya vagyok, ez önmagában nehezített terep. Nem is vagyok már fiatal. Most éppen állást váltok, zajlik az élet, és mindig akad egy csomó nehézség. A gyerekem autista, nem tudom, képes lesz-e magát teljesen ellátni felnőtt korára, vagy rám fog szorulni.
Jó lenne ismét családban, jó lenne egy társ, jó lenne ha lenne a gyerekemnek nagyszülője (az én szüleim már meghaltak) testvére, barátai.
Persze nem panaszkodásból mondom, mert megoldom az életemet, vannak hobbijaim, örömöm. A barátaimmal mindig meg tudjuk beszélni a problémáinkat. Nem cserélnék mással. De néha nagyon nehéz. Ilyen az élet.
Szerintem teljesen természetes dolog, hogy az ember nem akarja minden gondját-baját kiteregetni a nagyközönségnek és csak olyan dolgokat oszt meg, amiket pozitívan él meg. Épp ezért nem kell komolyan venni a közösségi médiában látottak tökéletességét, ez szerintem teljesen alap.
Nekem alapvetően kevés okom van a panaszra, nagyon sokáig küzdöttem és alapvetően a legtöbb téren jó életem van, viszont van két olyan alapbetegségem, ami elég sok fájdalommal és lemondással jár. Ez van, ebből kell kihozni a legtöbbet.
A közösségi médiában én szinte semmit nem osztok meg, sem jót, sem rosszat. A dicsekedést és a panaszkodást sem díjazzák az emberek. A család és a barátok általában kivételek, mert ők örülnek a sikereidnek, ha jól alakul az életed, ha szépen fejlődsz, és meghallgatják a gondjaidat, segítenek, ahogy tudnak.
Nekem az egyik legnagyobb gondom a félelem, szorongás, ami visszatart attól, hogy teljesen megéljem az életem. Ezen kívül túl érzékeny vagyok, mások baját nagyon a lelkemre veszem, az állatokét is.
Egészségügyi gondom is van, anyagi gondjaim is.
Viszont van tető a fejem felett, van mit ennem, van párom, akivel kölcsönösen számíthatunk egymásra, így bízom benne, hogy együtt mindent meg fogunk oldani.
Szorongok a jövő miatt, nem tudom mit tanuljak, minek lesz haszna 2 év múlva..bizonytalanság, pénzhiány..családom és barátok sem annyira biztosak, hogy tudjak hosszú távra tervezni
Gyereket nem tudok vállalni , a bizonytalanra , lakáshitelt se adnak. A szaron egyensúlyozok és nem tudom mi lesz így :(
"Egyre jobban azt veszem észre, hogy a social media-ban pl. nagyon kevesen beszélnek a nehézségekről"
Mikor kezdted el használni? Úgy két hete? És magyarul már el is felejtettél miatta?
Jó reggelt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!