Szerintetek abból a gyerekből, aki általános iskola végén szemét és aljas magatartású, felnőve hasonló jellemű 30-40 éves ember lesz?

Más az óvoda is. Bár az a családi háttéről - , ilyen téren is, - jobban tanuskodik.

Egy kamasz nemhogy egy, de még az összes tulajdonságából sem lehet jósolni.

Amúgy kamaszkorban aki nem találja meg a határait, az késöbb sokat fog vesziteni ezzel.

Nem tudom, a mai fiataloknak mond-e még valamit Ranschburg Jenő neve, de érdemes elolvasni...

[link]

Ranschburg: már oviban látszik, kiből lehet pszichopata

Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz. A baj az, hogy abban az időszakban, amikor még lágy ez a műanyag, amikor még lehetne egy kicsit szobrozni, akkor nem vesszük komolyan ezt a feladatot, mert életkoruk miatt is ártalmatlanoknak tűnnek ezek a gyerekek. Akkor legfeljebb azt mondjuk, hogy neveletlen a kölök, majd az iskolában megnevelik. Pedig egyértelmű összefüggés van a nehezen kezelhető gyermeki magatartás és a néhány évvel később kibontakozó fiatalkori bűnözés között.

Melyek azok az antiszociális személyiségre utaló jelek, amiket már egy óvodásnál észre lehet venni?

Először is hihetetlenül ingerlékenyek ezek a gyerekek, és mindig előbb cselekszenek, mint gondolkoznának. Rögtön, ész nélkül rávágják a választ az óvónő vagy tanítónő kérdésére, az utcán pedig például átmennek a piros lámpánál. Nem gondolkodnak, pedig az „eszük meg volna hozzá”. Állandóan több felügyeletet igényelnek, mint az életkorukból következne. Nagyon fontos jel az empátia teljes hiánya is. Hároméves kor fölött ennek már jelen kellene lenni a gyerek viselkedésében. Akkor már képesnek kell lennie arra a gyereknek, hogy tudjon sajnálni, ha valami bajom van, vagy tudjon örülni, ha valami örömöm van. Képesnek kell lennie arra, hogy különbséget tegyen a hozzá érzelmileg közelálló és érzelmileg távolabb álló emberek között. Aki azt akarja, hogy mindenki ráfigyeljen, az ugyanaz lényegében, mint hogy senkinek a figyelme nem érdekli. Így azután – újabb tünetként – megjelenik az intenzív figyelemkereső magatartás, például agresszív bohóckodásban vagy a látványos agresszivitásban.

Így van.

Egy gyermek maximum 7-8 éves koráig nevelhető. Ha eddig nem részesült megfelelő neveltetésben, ezáltal pedig magatartási problémákkal küzd akkor jó eséllyel marad ilyen felnőtt korában is.

Pl. Örökbe fogadni is kb kisiskolás koráig érdemes egy problémás gyermekotthonban élő gyermeket - bár ez több körülményektől függ - mivel addig nevelhető, utána a piócás ember se segít rajta ha elkanászodik.

Van egyébként az a mondás, hogy: "aki hülye, az is marad"

Na ez erre irányul :D

Ranschburgról nekem mindig az jutt eszembe, hogy mind a három gyereke fizikálisan is bántotta őt. Lehet ez a suszter cipője eset. De a fia követte őt a pályáján, ha jól tudom.

...