Ha tudod valakiről, hogy utál téged (és amúgy neked sem túl szimpatikus ő), akkor közömbös vagy a társaságában, vagy direkt kedves, jó kedvű, magabiztos stb vagy vele is és nem érdekel, hogy ez bosszantja őt?

Amúgy is figyelmen kívül hagynám a viselkedését, de így, hogy nekem sem a szívem csücske, még inkább nem foglalkozok vele. Felesleges, csak leszívja a kedvet, energiát, neki pedig löketet ad.

Ha meg benne nincs annyi normális magatartás, hogy csendben meghúzódjon ha kínja van, akkor el is árult mindent.

Sokkal többet érsz el, ha megadra koncentrálsz s mi a jó neked!! ^^

Én teljesen közömbös lennék vele, köszönnék aztán beszélgetnék a többiekkel, ha nem szólogatna be.

Ha beszólogatna, én úgy mindenki előtt megkérdezném tőle, hogy "Neked még is mi a bajod velem"?, még akkor is, ha tudnám az okát.

Vagy mondanám neki, hogy "Légyszíves fejezd már ezt be, régi történet az egész, te még mindig ezen lovagolsz?"

Mert, ha mindenki előtt mondod, akkor nincs az, hogy nem nyitott arra, hogy beszéljetek, mert akkor már van egy alap feszültség, ami nem engedi el a témát, vagy a többiek belekérdeznek ebbe az egészbe.

Én általában így szoktam ezt megoldani, vagy fogom magam, felállok, eléállok és megmondom neki, hogy gyere már beszégessünk egy kicsit, mert ez így nem lesz jó.