Hogyan legyek így jófej, amikor diplomás emberek társaságában vagyok?

Voltam egyetemista, de nem sikerült. Évek múltán sem léptem túl rajta. Jelenlegi élethelyzetemben reálisabb cél a nyelvtanulás és a saját lakás. Ezek miatt kell a műszakos állás, ami mellé nem fér bele az egyetem estin/levelezőn. Fiatal vagyok még, de szeretnék lassan saját otthont. Vannak egyéb céljaim is, amik legalább 3,5 évvel tolódnának, ha most egyetemre mennék. Magamat ismerve csúsznék is. Plusz újra kéne érettségiznem, amire tanárral kéne felkészülnöm és az még legalább plusz egy év. Sok minden már előrébb való az életemben, mint a diploma, mégis fúrja az oldalam az irigység, ha olyannal beszélgetek, akinek van. Még inkább megszégyenülve érzem magam, ha valakinek úgy sikerült végig csinálni az egyetemet, hogy mellette diákmunkázott. Nekem csak tanulni kellett annak idején, mègsem sikerült. Nehezíti a dolgom, hogy az összes unokatestvérem diplomás. Ketten már középvezetők. Hogyan engedjem el ezt végre?