Miért nem képesek rengetegen még egy érettségire sem?

Olyan nincs, hogy valaki nem képes letenni valamit, legalábbis szerény véleményem szerint, aki tanul az már egy minimum szintet el fog érni, nyilván adottság is kell hozzá ha a maximum a cél, de a minimumhoz napi 1 óra elég. Ha pedig felső oktatásba készül valaki, annak meg értelemszerűen nem a minimum a cél szóval az más kategória.

De olyan van, hogy valaki egyszerűen nem képes leüli és tanulni. Sokkal könnyebb neki letenni egy szakmát, mert ott kevésbé kell és inkább gyakorlati része van.

Olyan is van, aki el sem tudja képzelni, hogy egy érettségi milyen egyszerű, a szemében egy lehetetlen cél, nincs viszonyítási alap.

Azt is el tudom képzelni, hogy valaki mondjuk nagyon rossz körülményekben nőtt fel és annak az a célja, hogy minél hamarabb pénzt tudjon keresni. Nem engedheti meg magának, hogy letegyen egy érettségit, utána egy szakmát, mert az jobb esetben 6 év, szemben a 3-4 éves szakmákkal. És itt megint csak nem a felsőoktatásról beszélünk. Lehet, hogy jobban tudna keresni, de mikor? Addigra éhen hal.

És ha már a szakmájában tevékenykedik, nem teheti meg hogy vállalkozzon rögtön. Első a munkahely és utána jön a fusi, de akkor mikor megy be esti suliba? Idővel persze megoldható az is.

Olyan is van, akit meg nem érdekel semmi csak úgy elvannak, ez a legrosszabb szerintem, mert ez nem fiatalon üt vissza hanem majd amikor már jól kellene keresnie.

És én is azt az álláspontot erősíteném, hogy nem feltétlenül a papír szabja meg, hogy ki és mi lesz belőled. Egy fix alapot viszont biztosít. És mindig jól jön, ha hirtelen baj van és van hova nyúlni, egyfajta biztonságot biztosít.

És az érettségit itt sokan félre értelmezik. Ugyanis avval sehol nem fogsz komolyan elhelyezkedni.

Az érettségi egy olyan papír, amit ha letettél azt bizonyítottad, hogy tudsz tanulni és új utak nyílnak meg előtted, több szakmát tudsz letenni, vagy tovább mehetsz. De önmagában nem biztosít neked semmit. És igen, akinek van lehetősége, az tegye le , mert ki tudja a jövőben milyen terveid lesznek? Átképezed magad vagy csak érdekel téged egy szakma annyira hogy mondjuk letegyed ( mert van ilyen). Mindig jól jön. Szóval hajrá! :)

"Olyan nincs, hogy valaki nem képes letenni valamit, legalábbis szerény véleményem szerint..."

Az én szerény véleményem szerint pedig neked nincs igazad.

Találkoztam már olyan felnőtt emberrel akinek a 24 * 9 művelet fejben kiszámolása komolyan feladta a leckét. Ő mit kezdene magával egy matek érettségin?

Azért te sem vagy a széles látókör mintapéldája. ;) Függetlenül attól, hogy van-e érettségid.

Nem mindenkinek egyformák a képességei. Az érettségi valóban nem egy nagydoktori, de azért nem is egy nagy nulla, aminek szeretnék sokan beállítani. Az emberek pedig különbözőek. Attól, mert valaki napi 8 órát görnyed a könyv fölött, még nem fogja megérteni a koordinátageometriát meg a valószínűségszámítást. A szorgalom szükséges, de nem elégséges feltétele az érettségi-követelmények elsajátításának.

A másik összetevő: a környezet. Nem véletlenül szokták mondani, hogy mindenki hoz valamit otthonról. Az ember számára általában elsődleges minta az, amit a családjában lát. Ha a két szülőnek van együtt összesen 10 osztálya, akkor valószínűleg ő is azt a mintát igyekszik majd követni. Két érettségizetlen szülőnek kis valószínűséggel lesz értelmiségi gyereke, de még többségük az érettségit se fogja letenni. Nem feltétlenül a képességeik miatt, hanem mert ezt látják otthon. Főleg, ha apa-anya még rátesz egy lapáttal, és már a 9. osztályt is valami kényszerű rossznak állítja be, mondván: "bezzeg nagyapád már 14 évesen dolgozott". Vagy olyanok, mint ez az itt hőbörgő, alacsony százalékú, ékezetet nem ismerő válaszoló.

Ráadásul ha valaki szakmunkásképzőbe (új nevén: szakközépiskolába) kerül, ott eleve nem az a cél, hogy legyen érettségije. Persze, utólag is leteheti... de akinek 18 éves koráig ez nem szerepelt a céljai között, az eléggé valószínűtlen, hogy majd 19 évesen táltosodik meg.

Aki pedig egyszer már otthagyta az iskolát, az nagyon nehezen fog visszaszokni a tanuláshoz.