Egy magának való a gimnáziumban halálra van ítélve?

Nincs halálra ítélve, senki sem fogja megölni. De mondd már meg, mit szeressenek rajta? Szerinted.

Én is rühelltem, de túléltem. Sőt, még egy évvel többet is, ötévesen voltam. Ha normálisan beszélsz a többiekkel, amikor hozzád szólnak senkit nem fog érdekelni, hogy magadnak való vagy. Max. kapsz pár kommentet hogy nem beszélsz sokat de ennyi.

Sajnos van rá esély. Sok a bunkó ember. De lehet hogy jófejek lesznek veled. Ezt nem lehet pontosan megmondani. Az viszont igaz hogy, nagyobb eséllyel van kitéve piszkálódásnak és kiközösítésnek az, aki introvertált mint aki extrovertált.

Világéletemben könyvmoly, magamnak való ember voltam. Barátságos és illedelmes vagyok, még jószívű is, szimplán hányinger kerülget a mai napig a gimis felszínes kapcsolatoktól. Meg lássuk be, imádok egyedül lenni. Nem cikiztek meg semmi, még meg is hívtak ide-oda de tudták, hogy úgysem megyek el sehova. Bár van egy sejtésem, hogy csak azért hívogattak, mert elég szép vagyok. Tudom, hogy a hátam mögött kívülállónak neveztek, de nem érdekelt. Rajtam kívül voltak mások is, de velük sem akartam barátkozni, egyedüli jóbarátaim az oktatók voltak. Szóval túl lehet, de az introvertáltság és félénkség nem szabad, hogy egyfajta "special snowflake" szindrómával társuljon, mert akkor tényleg ki fognak nézni. És ne ítéld el extrovertált társaidat, vagy legalábbis ne nyilvánosan. Ha bulizni, illetve múlandó kapcsolatokba akarják magukat hajszolni, az ő vajuk. 21/L