Túlélési helyzetben ha enni kell (pl. eltévedve sivatagban), melyiket ölnéd, ennéd meg - a kutyádat, vagy egy idegen embert?

Minden túlgondolás, és taktikázás nélkül, hogy jahj ha lenne ez, vagy történne az...csak simán a kérdésre válaszolva, pucéran a kérdés lényegére támaszkodva: az idegent, és semmi bűntudatom nem lenne.

Egyértelmű, hogy az idegent.

És ha elfogyott az idegen, kedves első válaszoló?

Nem az első vagyok igaz, hanem a második, de ha már nem lenne mit enni, inkább éhen pusztulnék, minthogy a kutyámat megegyem.

Túlélési helyzetben a gyengébb lesz a táplálék. Olvasd el az Életben maradtak című könyvet, vagy nézd meg a belőle készült filmet. Megtörtént eseten alapul. A kérdésre nem tudok válaszolni hiányos információkkal, de talán mégis válaszoltam. Az is lehet, hogy én válnék prédává, ha én lennék a leggyengébb. :-)

Én akárhogy imádom a kutyámat őt ennem meg. Milyen ember az aki az embertársát enné meg? Esetleg ha minden kötél szakad, de amíg van más opció addig semmiképp.

Egy sivatagban azért előfordulnak egyébb élőlények is és növényzet is akad itt ott, tehát a kutyán és emberen kívül egyébb opciót választanék. Inkább az innivalóval lennék bajban és ha azt nem találnék, tök mindegy, eszek-e bármit, úgyis megpusztulnék.

Mivel tudom, hogy nem jutok ki, hiába eszek vagy sem, így nem eszem meg egyiket sem, inkább együtt szenvedünk míg eljön a vég. :)

A kutyámat soha nem enném meg . Egyértelmű , hogy a vadidegen embert .