Azt, hogy kiből milyen ember lesz, alapjában meghatározza a nevelése, az, hogy honnan jött, vagy csak befolyásolja valamennyire?

Utóbbi. És függ az egyéni lélektől is, aki megszületik a szülőkhöz.

Viszont a befolyás erős, és a gyerektől is függ, hogy melyik irányba hat rá.

A hibás nevelési attitűdök kapcsán elmondható, hogy pl a gyerekből lehet olyan felnőtt, aki okul a szülei hibájából és nem követi el azokat, vagy legalábbis minimalizálja, pont azért, mert ez vette körül őt, a szülei által.

De a gyerekből olyan felnőtt is lehet persze, mint a szülei.

(A pozitívumnak is erős a hatása.)

Tehát javaslom, tartsuk szem előtt, hogy amennyiben a negatív mintákat nézzük, bármelyik irányba hatnak, de mindenképp erőteljesen.

Fhuu ezen nagyon sokat gondolkodtam már.

Szerintem mindenkinek van egy alap jelleme, amit a későbbiek során befolyásol mind a nevelés, mind az átélt élethelyzetek. Illetve tudatosan is lehet formálni. De ez csak egy bizonyos mértékig tud alakítani a jellemen, vagyis inkább a külső ingerek feldolgozásán és az azokra adott reakciókon. A legfontosabb személyiségjegyek születéstől adottak.

Utóbbi.

Felnőttkénr, önállósodva, elszakadva lehetőséged nyílik a szülői rossz viselkedésminták és beidegződések felülírására jóval.

Nyilván ez magasfokú önismeretet követel meg. Tudásigényes. De a személyiségfejlődés nagyon hashnos, így minden időráfordítás kamatostul jön vissza.