Miért van az hogyha pl egy embert elüt a vonat az annyira nem érdekel viszont hogyha egy állatot (speciál kutya) akkor elkezdek sírni meg hasonlók? Mi bajom van?

Én is így vagyok, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket, akiket nem is ismerek. Ha ismerősről van szó akkor mindjárt más a helyzet, de egy vad idegent miért sajnáljak?

Vagy van olyan, aki szereti az idegen embereket? Hát szerintem nincs. Olyan viszont sok van, aki az állatokat szereti, akár idegen akár nem.

Szia!

Teljesen normális a reakciód, ne aggódj. Fiatalkoromban én is kiborultam ha egy haldokló/elhunyt állatot láttam feküdni a hideg talajon. Illetve disznóvágásokat is végig sírtam.

Manapság már azonban észre sem veszem. Nincs annyi ujjam, hogy képes legyek megszámolni vele hány állat életét ontottam ki gépjárművemmel puszta véletlenségből. A legdurvább esetem Svédországban történt amikor egy 300 kilós dámszarvast csaptam el nagyjából 90km/h-s sebességgel egy 5 tonnás terepjáróval. A szarvas megsérült, az autóm totálkár, a fejemből ömlött a vér... Természetesen nekem kellett térítenem a kárt amely nem volt olcsó mulatság. Sajnos ember életet is sikerült egyszer kiontanom. Ausztriában történt éjszaka, az autópályán sétálgatott egy bódult állapotban lévő személy aki egy otedrálé nagy buli után próbált hazatalálni. Ez bennem azért bőven mélyebb nyomott hagyott, mint a szarvasos ügy, de nagyjából 2 nap alatt feldolgoztam annyira, hogy nem a gázolás pillanata illetve, hogy mit cselekedhettem volna másképp a baleset elkerülése végett járt állandóan a fejemben...

Igazából ezt most csak azért írtam le így neked, hogy szemléltessem azt veled, hogy nincsen semmi bajod. Szimplán fiatal vagy még (habár igaz kort nem írtál) , keveset láttál még és nincs annyira megedződve a lelked. Ez fog majd változni az idő múlásával. Minél több helyet jársz be, minél több mindent látsz annál nagyobb ütemben fogsz változni.

Biztosan ismerős egyes embereknek az eset akár kiskorából, hogy papa meg akarja nyúzni a nyuszit, a kisgyerek meg ott ordít, hogy hagyja élni szegényt. Vagy a másik, hogy apuka elütött egy cicát a kocsival és ugyebár a kicsi az azonnal letör és apukát egyszóval gyilkosnak tituálja.... Pedig ne legyen titok, mert apuka is ugyanilyen volt kiskorában mint most a gyerkőce. Nyilván ez nem feltétlenül kortól függ, mert aki 30 évesen lát először szenvedő állatot az ugyanúgy fog reagálni rá mint egy 12 éves, mintahogy egy 12 éves is mutathat semleges reakciót amennyiben már a százötvenkettedik haldokló sírós rívós jelenetet éli át :)

#2, 3:

Jó, akkor titeket is nyugodtan elcsaphatna egy szerelvény. Hiszen ti írtátok, megérdemlitek. Gyökerek.