Ha az embernek törvényes úton lesz mondjuk 200. 000. 000 forintos vagyona, és elkezdi felhasználni hogy NAGYON megemelje az életminőségét, mennyire kerül veszélybe az addigi környezetével szemben?

vannak dolgok, amiket lehet okosan, feltűnés nélkül is csinálni. mire gondolsz az életminőség emelésén?

ha telefont, autót veszel, lehet azt hitelre is venni, nem fognak belekérdezni, legalábbis én nem kutakodok ilyen téren a barátaim pénztárcájában.

egy ház is más kérdés, de ott sem nyúlkálnék a pénztárcában, max. annyit kérdeznék, hogy mennyibe fájt - ezt mostanában azért teszem fel, mert házvásárlás előtt állok.

amúgy meg a félretett, gyűjtögetett pénzekről se faggatom általában a barátokat..

Megismernéd az emberek igazi arcát és rájönnél miért határolódik el nagyon sok gazdag az alja emberektől.

Még csak nem is az számít, hogy az illető mennyire áll jól (ami sokszor egyet jelent azzal, hogy kifelé mit mutat és féltve őrzi a csontvázakat, hogy mennyi hitele van), csak a módszerek változnak. A közmunkás elsírja a bánatát, hogy ő szegénysorsú, az irodai munkás azt szeretné, hogy csinálj valami tuti bizniszt és hozd őt helyzetbe, kínálj neki valami jó állást, ahol kétszer annyit keres, mint a jelenlegi helyén és fele annyit sem kell csinálni. A BMW-s meg be akar szervezni valami tuti bizniszbe.

Ez sajnos tipikus magyar mentalitás (akinek nem inge...), ezért is vannak ilyen politikusaink, vagy Gyurcsányék lopnak, vagy Viktorék. Előtte meg a Hornék meg az Antallék.

Itthon ez valami posztkádárista berögződés lehet (sokszor még a fiatalokban is, akiket azok neveltek, akikbe ezt beleverték a régi rendszerben), hogy aki gazdag az lopott, csalt, hazudott, de minimum ügyeskedett. Vagy ha semmi kifogást nem lehet rá találni, akkor genetikailag született ilyennek.

És ez az összes társadalmi osztályban megfigyelhető jelenség.

Az a sikeres és gazdag magyar, aki lopással és csalással szerezte a vagyonát vagy a családjától örökölt és a legnagyobb erőfeszítése egy kikövezett diploma volt, ami vörös szőnyeg volt a tutiba, az fog a legjobban érvelni az mellett, hogy ő mennyire tehetséges, mennyire megérdemelte és mennyire a saját erejéből ért el mindent.

Aki meg TÉNYLEG saját erőből ért el sikereket (családi háttér és hátszél sem volt, meg bármilyen örökség és a család sem agilis, normális, értelmiségi réteg volt aki ha le is csúszott, de volt kapcsolati hálója) az inkább csendben marad, nem vágyik arra, hogy önmagát fényezze, hogy ő mekkora király.