Miért élvezem ezt az egész COVID-19 helyzetet? Velem lehet a gond, vagy jól látom a dolgokat? (többi lent)

Nem letámadás, csak értékrendek kérdése. Oké, hogy rád nézve te így éled meg, de vajon ezek a kérdések amiket most írok vajon ezekre globálisan gondoltál? Csak elmélkedek. Ne értsd félre!

Ha globálisan nézed akkor nem tudom mit élvezel azon, hogy több krónikus betegnek nehezebb a boltból a terméket megvennie, vagy a gyógyszertárból mert éppen akkor hiány van gyógyszerből, és azon parázni, hogy mi lesz, mert azt a gyógyszert a betegnek szednie kell folyamatosan.

Vagy vannak olyanok többen akik mondjuk eddig segítettek, akikben megbíztak most ők sem tudnak emiatt, mert 65 év felettiek pl., de persze megoldódik, csak annak a 65 felettinek is meg kell küzdenie, hogy nem tud segíteni, és otthon kell ülnie, és a kenyeret a pékségből hajnalba nem tudják megvenni azoknak akiknek segítettek, amit majd megvesz a fiatalabb, csak hát mégis ott az az érzés neki, amin idő míg túllép, de közbe azért többször megkérdezi szegény, hogy mindenük van-e, mert aggódik.

Az idősebbekre nézve szerintem nekik jóval nehezebb, mert nem csak azzal kell megküzdeniük, hogy be vannak korlátozva, de azzal is, ha pl. valaki krónikus beteg, hogy mi lesz, de azzal is tisztában vannak egyszerre, hogy ez a védelmüket is szolgálja.

Nem tudom globálisan mit lehet azon élvezni, hogy valaki míg degeszre pakolja a bolti kocsiját, addig valaki aki pl. allergiás, laktóz, vagy glutén érzékeny vagy speciális étrendje van nem tud magának olyan terméket venni amit eddig vett mert nincs, és kreatívnak kell lennie, ami egyrészt nem probléma, de tényleg vannak nagyon speciális étrendűek és most az ilyenekből még úgy hiány van.

A speciális étrendűeknek most aztán nagyon helyre kerül minden, és nem mondhatja azt, hogy akkor eszem azt ami van, mert ha azt eszi kórházba köt ki.

Vagy annak igazán helyére kerül minden, aki a kormányablakban tudja meg hogy nincs már munkahelye, mert amikor hazaküldték, akkor csak azért küldték haza hogy maradjon otthon mert gyereke van, közbe a munkavállaló tudta nélkül megszüntették a munkaviszonyát.

Vagy annak nagyon helyére került, aki emiatt vesztette el az állását, és nem tudja mi és hogy lesz majd tovább, és miből.

Vagy annak a kamion sofőrnek aki napi szinten ingázik Ausztria és Magyarország között, és ahogy hazajön mehet karanténba és a váltója is, hogy szállítsanak, távol a családjától ki tudja mikor látja majd őket?

Vagy akik napi szinten ott vannak és napi szinten kell látniuk ezt az egészet, pl. orvosok, ápolók, nővérek, és amellett, hogy ők is fáradtak lelkileg szerinted ők hogy küzdenek meg azzal, ha a legkedvesebb idős betege mellett ül az ágya mellett időnként és aggódik azon, hogy mi lesz vele pl.

A globálisan világszerte beteg embereknek tényleg helyre kerül minden, hogy azt se tudja hogy mi lesz vele.

Vagy külföldön ott a kollégák a kolléga orvosok és nővérek ápolók mellett ültek, hogy mi lesz velük. Most csak írtam egy külföldi példát.

Vagy azok az orvosok akik külföldön annak ellenére hogy nem volt védőfelszerelésük tették dolgukat addig míg tették.... és lehetne sorolni.

De ha csak a gyakorin lévő embereket nézzük, mindnek vannak speciális problémái ebből adódóan, volt olyan ember akinek igyekeztem itt segíteni, mert a macskája beteg lett, de nem volt már pénze, lehet hogy neked csak ez annyi, ja csak egy macska, de az úriember élethelyzetéből adódóan én azt mondom lehet az a macska még több mindenben fog neki segíteni, és adott helyzetben nagy segítség lesz, de gyorsan kellett a segítség, nem volt pénze, és állatorvoshoz kellett vinni, de szerencsére tudta vinni állatorvoshoz a macskát. Ez csak egy példa, miközben a többi fikázta szegényt, aljas módon, kevesen voltunk akik ténylegesen ignorálva a többieket segítettünk neki.

Amin kamillázok, hogy mit lehet azon élvezni globálisan "világvége-zsizsegés" címszóval, hogy pl. Franciaországban 24 óra alatt 1500-an haltak meg, csak egy példa a többi közül és mi van abban jó, ha valaki elkapja, hogy fekszik az ágyon öntudatlanul lélegeztető géppel és katéterrel és pelenkával, és kérdés mi lesz?

Nem ez nem világvége zsizsegés, az a probléma, hogy az emberek csak ezzel vannak elfoglalva, és nem azzal, hogy minél jobban megismerjük ennek a vírusnak a legyőzési módjait, de csak egész egyszerűen egy vírus, ami gyakorlatilag se nem élő se nem élettelen csak gazdatestbe aktív, de azzal tudunk a legjobban védekezni, ha merünk ténylegesen olvasni és utánanézni, és gondolkodni, hogy lehet minél jobban védekezni ellene még civil emberként is, de ezt sem túltolva. Mert az sem jó, ha már a csapból is az folyik.

Szerintem a dolgoknak nem csak most kéne értékelhetőnek lennie, hanem akkor is mikor minden jó, sőt akkor kell igazán értékelni, amikor nincs oka az embernek elgondolkoznia ilyeneken. Globálisan tényleg ellentmondas, de egyén szintjén mint ahogy te is írtad, neked segít értékelni azt amid van, ami egyáltalán nem elítélő gondolat, sőt, de pl. nem árt globálisan is gondolkozni, amit úgy értek globálisan a többi élethelyzet szintjén ami az én élethelyzetem is befolyásolja, mert bizonyos szakmáknak a munkavállalóira szerintem jobban oda kéne figyelniük az országoknak, és ezek a segítő szakmák, amiből van több is nem csak az ismertebb, vannak akik úgy segítenek hogy azt se tudod hogy segített, de nélkülük mindenki szarban lenne. Szóval én csak így gondolom, de személy szerint ez csak az én véleményem.