Lehet valahogy a határozottságot fejleszteni, hogy nagyon erős véleményem legyen apró, irreleváns dolgokban?
Fontos, nagy, átfogó témákról van határozott véleményem.
De az ilyen "milyen társassal játszunk ma" meg "mi lesz a vacsora" kaliberű kérdésekben nem tudok dönteni, mert TÉNYLEG mindegy... vagyis hát például a mi legyen a vacsora... minden ami a konyhában van, az azért van ott mert szeretem és szoktam fogyasztani, szóval abból őszintén tökmindegy hogy mit eszek ma és mit majd holnap. Az összes társasjáték ami van otthon, azért van mert mind jó, mindet szeretem tehát ismét őszintén mindegy, hogy melyiket vesszük le épp ma a polcról.
És hasonlók.
De úgy érzem, a többi ember szerint ez hatalmas és felháborító probléma, hogy nincs nagyon határozott, erős véleményem arról hogy paprikát vagy paradicsomot akarok majd vacsorázni 3 nap múlva.
Családtagok, eddig minden partnerem, közelebbi barátok mind összevesztek már velem ezért, hogy nem tudok dönteni ilyen, úgy tűnik mégis nagyon jelentős kérdésekben.
Szóval valamiért úgy tűnik hogy ez kötelező elvárás, de én még mindig nem értem hogy miért. De ha ez kell az emberek kedvéért akkor megpróbálom, de még mindig nem sikerült rájönnöm, hogy hogyan "fejleszthetnék" mindent elsöprő vágyakat egyik este kifejezetten a sajtos kenyér, másik este határozottan a rántotta irányába.
Mások hogy csinálják, hogy ezekről a semmiségekről is mélyről gyökerező erős véleményük van?
Tanulható ez valahogy?
(További példák, hogy mikre gondolok: mit főzzünk holnap, hova menjünk vacsorázni, milyen filmet nézzünk, milyen chipset együnk a film mellé, milyen teából főzzünk egy kancsóval, stb.. én ezekkel úgy vagyok, hogy kit érdekel??? de mások szerint ezek nagyon fontos dolgok és szeretnék alkalmazkodni)
válasza: válasza: válasza:Nem az zavarja az embereket, hogy nincs határozott véleményed, hanem az, hogy nem vagy partner a tervezésben és az ilyen apró döntésekkel járó felelősséget és érzelmi terhet folyamatosan másra hárítod.
Ha valaki rendszeresen sorra folyamatosan képtelen döntést hozni, az baromi idegesítő, mert egyrészt nekem lesz-romságomra utal, másrészt pedig egyszerűen nem hiszem el, hogy neked TÉNYLEG mindig minden mindegy és sosincs preferenciád.
Ez nem olyan, hogy "tanulható" dolog, hanem arról van szó, hogy nem sz-rok rá másokra és hárítom át minden piszlicsáré ügyben a döntést másokra, mert bármennyire is hihetetlen, de bizonyos helyzetekben az ilyen döntések is nagyon fárasztóak tudnak lenni, főleg ha valakitől folyamatosan azt látod, hogy egyáltalán nem partner ebben. Ha téged nem érdekel sose, más mi alapon foglalkozzon olyan döntéssel, ami téged is érint?
Ha pedig TÉNYLEG minden mindegy, akkor nem olyan nagy erőfeszítés kiválasztani egyet és azt mondani h ok, akkor legyen ez.
Folyamatosan kihúzni magad döntés, felelősségvállalás és a választás során felmerülő érzelmi munka alól gerinctelen dolog.
#3
De épp ez az, nekem az ilyen "melyik ízesítésű krémsajtot bontsuk meg a mai vacsorához" kaliberű kérdéskör NEM tervezés és NEM felelősség, hanem "kit érdekel?" kategória.
Egyedül az ilyenekről véletlenszerűen szoktam dönteni, pl a címke megnézése nélkül előveszem az egyiket találomra, de ha ugyanezt javaslom másnak akkor nem megfelelő válasz.
válasza:De létezik olyan, hogy alkalmazkodóképesség és empátia, ami azt jelenti, hogy ha én nem is feltétlen értek valamit, de látom, hogy más embernek fontos, akkor nem vagyok gyökér ezzel kapcsolatban.
Válassz valamit, és ha másnak nem tetszik, akkor így jártak, akkor majd ők felülbírálják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!