Ti mitől aggódtok a legjobban a koronavírussal kapcsolatban?
A minap hosszasan gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy én tulajdonképpen nem is magától a betegségtől félek a legjobban, hanem attól, hogy milyen hatása lesz a világra, az életünkre.
Jól emlékszem még, amikor gyerekkoromban a nagyszüleim mesélték, milyen volt az élet a világháború idején. Amikor családok szakadtak szét örökre, és gyerekek lettek árvák, félárvák. Amikor az éhezés mindennapos volt, és csak jegyre lehetett kapni olyan alapvető élelmiszereket, mint a liszt, cukor, krumpli. Amikor egy szelet csoki vagy banán hatalmas luxuscikknek számított. Amikor az emberek majdnemhogy a szemétből főztek kaját, ami borzalmasan rossz volt, de legalább laktatott. A hétköznapi árucikkekhez pl tisztítószerek, tisztálkodási eszközök, alig lehetett hozzájutni.
Az utcára nem lehetett szabadon kimenni, és ha pár napig/hétig nem hallottál az ismerőseid, rokonaid felől, akkor tudtad, hogy valószínűleg nem is élnek. Mindenki rettegésben élt, és imádkozott, hogy legyen már vége.
Akkoriban csodálkozva hallgattam ezeket a történeteket, és borzasztóan örültem, hogy nekem nem így kell élnem.
Most viszont lehet, hogy ez a rémálom valósággá válik, mert ez szerintem a járvány sem lesz kegyesebb hozzánk, mint egy háború. Egy láthatatlan ellenség, ami alattomosan öl, és az egész világra veszélyes.
Ez az én álláspontom, most ti jöttök! Ti mitől féltek jobban, magától a betegségtől, a várható hatásaitól az életetekre, a gazdaságra, vagy mástól?
Mindenki nyugodtan fejtse ki a gondolatait, de tartsátok tiszteletben mások véleményét, ne sértegessük egymást!
Hordozó egészséges ember is lehet úgy, hogy nem is tud róla, viszont tovább tudja adni olyannak, akinél viszont komoly problémát okoz.
Áram nekem például a munkám miatt fontos, hogy legyen, gyertyával nem tudom elvégezni a munkámat.
Én ezektől:
Súlyosan beteg édesanyám elkapja(akár tőlem)
Elküldtek a diákmunkáról mert bezárt a vírus miatt a szálloda ahol dolgoztam, és nem kapok munkát, és nem lesz mit ennem ez miatt.
Valamelyik barátomat elveszítem
24F
Én attól félek, hogy a vírus lecsengése után minden megy a régi kerékvágásban, és semmi hosszútávú következménye nem lesz.
Szerintem ez egy kiváló alkalom arra, hogy megreformáljuk a közoktatást, elterjedtebb legyen a home office, az egészségyügyre végre több pénz jusson, megbecsüljék az egészségügyi dolgozókat stb stb.
#35: "nem háborús helyzet van".... sajnos nem csak az lehet háború, amit emberek, országok vívnak egymás ellen.
Jelenleg egy olyan ellenség ellen küzdünk, aki láthatatlan, csendben, észrevétlenül gyilkol, és az egész világra veszélyt jelent, mindenkit válogatás nélkül megtámad, mi pedig csak menekülni tudunk előle.
Ez bizony háború. Csak nem a megszokott értelemben, hanem egy vírus ellen. De attól még az, és szerintem a körülmények is olyanok lesznek hamarosan.
Lehet, hogy nem attól halsz meg, hogy az ellenség katonái lebombázzák a házadat vagy lelőnek az utcán, hanem attól, hogy elkapod ezt a nyavalyát. Egyik sem túl biztató.
Egyrészt az anyagi vonzatától. A kisebb cégek nagyon megérzik ez a pár hetes leállást, sok ember lesz munkanélküli, sok kisebb cég fog tönkremenni. Nem tudom meddig nem lehet dolgozni, de félek, hogy a tartalékainkat feléljük és ettől még a CSEKKEK UGYANÚGY JÖNNEK. Félek az eladósodástól.
Vannak idősebb rokonaim, akiket szintén féltek, nehogy elkapják. Nagypapám már majdnem 90, nem szeretném, hogy baja legyen.
Eleve megrémiszt az emberi hülyeség, nem értem miért kell 5 karton kólát, 3 karton lisztet és 8 karton konzetvet venni.
Mintha mindenki éhen akarna dögleni, holott fele ekkora pánik nem lenne, ha az emberek túlnyomó többsége nem úgy viselkedne, mint az állatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!