Mit gondoltok erről a szituációról? Mit tennétek?

Párom élete sosem volt túlságosan egyszerű, egyedül él az anyjával (illetve a nagyszüleivel) az apja nem játszott semmilyen szerepet az életében. Időközben az anyja mindenféle betegséget megkapott (bebeszélt magának) a ráktól kezdve amit el tudtok képzelni, ezt a párom nagyon nehezen viselte és emiatt a középiskolát is otthagyta, azóta ő tartja el anyucit.

Nekem kifejezetten nem szimpatikus az anyja, és ezt az idő előrehaladtával sem tudtuk orvosolni, nagyon bánt, hogy ennyire kihasználja a saját fiát (többek között pl. hihetetlen dolgokat megenged magának, amivel a fia pénztárcáját terheli, mondanom se kell hogy mind olyan dolog ami nem szükséges az alapvető kényelemhez, ezen kívül őt okolta amiatt hogy pszichiátriára került, pedig nyilvánvaló hogy az ágyasával való szakítás vezetett idáig) emellett otthon nem elég hogy párom eltartja anyucit a minimálbérhez közeli fizetéséből, folyton beszólogatnak neki hogy mikor otthon van csak alszik (mivel éjjel dolgozik nem csoda hogy a nap egy részét alvással tölti, vagy velem van mivel saját bevallása szerint utál már otthon lenni). Hozzátenném, hogy anyucin tisztán látszik hogy elképesztően kényelmes neki ez a mostani helyzet(a fia autót is vett magának, amit anyuci használ, de az ehhez kapcsolódó költségekbe párom is kénytelen beszállni), nem is szeretne visszamenni dolgozni, hiába nincs erre egészségügyi oka. Párom is egyre inkább kezdi belátni, hogy mennyire kihasználja az anyja, és szeretne kiszakadni ebből, de kicsit azt látom rajta hogy közben félti is az anyját, illetve a vele való kapcsolatát hiszen egész életében ő nevelte. Egyelőre még otthon nem tudnak arról, hogy következő hónapban költözni szeretne, de valószínűleg egyik családtagja sem lesz ettől az ötlettől elragadtatva, kinézem belőlük hogy egy életre megharagszanak páromra.

Egyébként én próbálom legjobb tudásom szerint támogatni Őt, lehetőleg úgy hogy ne én adjam a szájába a szavakat, gondolatokat, de nehéz úgy támogatni valakit hogy közben a véleményed csak bizonyos keretek közt derüljön ki, hiszen ez mégiscsak az ő élete, én nem szeretnék és nem is tudok helyette dönteni.

A barátaimmal is beszéltem már erről a témáról, de kíváncsi vagyok hogy mit gondol róla az átlag.

Szóval mit tennének párom helyében? Maradnátok otthon anyucit továbbra is eltartani, vagy megpróbálnátok kiszakadni ebből és egy új életet kezdeni "egyedül" úgy,hogy közben veszélyeztetitek az otthoniakkal való kapcsolatot?

Párom 22/F, én 22/L